Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
bői származó hajlamok [tendenciák], társadalmi irányzatok s általában az emberi gondolkodásmódoknak csendes változásai képezik a történelmi kutató szellemek legméltóbb tárgyát. Az egyes események nem egyebek, mint az illető korszakok gondolkodásmódjának s fölvilágosodási fokának egyes tünetei. A mindennapi lélek, mely mindig a felületen marad, megelégszik ezen tünetekkel s némi gyönyört is talál bennök, mint a gyermek a szivárvány tarka színeiben; de a dolgok lényegét kereső ember ezzel nem elégedhetik meg, az mindig ama belső okokat vizsgálja, melyek nélkül a külső tünetek nyilvánulása lehetetlen, vizsgálja a társadalom általános értelmi állapotát, mint amelyből természetszerűen magyarázhatók ki az egyes események.”53 Tehát a felületi, külső megnyilvánulások, az események, cselekedetek mögött kell a lényeget föltárni: az egyes korszakok vagy társadalmak műveltségét, az ennek jellegzetességeiből és szintjéből következő tendenciákat, társadalmi irányzatokat és a mentalitások alig észrevehető, csendes változásait. Nagyon modernek ezek a gondolatok, és világosan mutatják a fentebb idézett Buckle és Lecky hatását. Az előbbi szerint a művelődés erkölcsi és értelmi tényezők eredménye, de a Nyugat történelmében az értelmi haladás a döntő, az utóbbi számos helyen ír egyes vagy többes számban gondolkodásmódról, és megállapítja azt is, hogy a művelődés általános értelmi tendenciáit kell kikutatni. Arról természetesen nincs szó, hogy Zsilinszky mindenben egyetértett volna e szerzőkkel.54 R. Várkonyi Ágnes hivatkozik Zsilinszky levelére, amelyet 1869. május 6-án írt Pesty Frigyesnek. Ebből az derül ki, hogy Buckle művét olvasta és részleteket fordított belőle.55 Ennek ellenére Zsilinszky nem került be az e munka fordítását végző csapatba, amely Aigner Lajos pesti kiadó körül tömörült, azonban ő sem maradt feladat nélkül. Pesty Frigyes 1868-ban ismertette a Századok ban Lecky könyvét (History of the Rise and Influence of the Spirit of Rationalism in Europe) egy német fordítás alapján. Hangsúlyozta, hogy a teljes magyar fordítására van szükség. A mű „átkarolja az európai civilizáció összegét, a teológia útjait a legrégibb korokig nyomozza, és kimutatja annak hatását az egyes korszakokra”.56 57 Ennél nagyobb csábítás nem is kellett — amint R. Várkonyi Ágnes írja —, Zsilinszky azonnal jelentkezett, hogy lefordítja, és ennek kedvéért tanult meg angolul.5 Iskolai tanulmányai alatt nem tanulta e nyelvet, így valószínűleg már tanárként kezdett foglalkozni vele. 53 Zsilinszky, 1874-1875. 1. 54 Fentebb idézett tankönyvében (Zsilinszky, 1873. 169.) Zsilinszky a 19. század tudósai között felsorolja azokat is, akik szerinte a „történetírás mezején maradandó érdemeket szereztek magoknak”: Heeren, Niebuhr, Rotteck, Schlosser, Ranke, Mommsen és Gervinus Németországban; Guizot, a két Thierry, Mignet, Thiers és Lamartine Franciaországban; Ferguson, Macaulay, Buckle és Lecky Angliában; Bajza, Szalay László és Horváth Mihály hazánkban. Sajnos azt nem tudjuk, hogy ez a felsorolás így szerepelt-e már a tankönyv 1867. évi kiadásában, mivel csak az 1873. évi 2., javított és az 1878. évi 3. kiadást ismerjük. 55 R. Várkonyi, 1973. I. köt. 195. 56 Pesty, 1868. 57 R. Várkonyi, 1973. I. köt. 195.; R. Várkonyi, 1961. 146. Zsilinszky 1869. április 7-én és december 30-án Pestynek írott leveleire hivatkozik. 49
