Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Mann Miklós: A Magyar Történelmi Társulat 19. századi történetéből
Kedves Barátom! Mellékelten visszaküldöm Révész czikkét, Németújvári Ivánról. Szorgalommal van írva, de mégis csak iskolai dolgozat. Felfogása banális, néha gyermekes. Compositioja kivált első felében rossz. Az adatokat csak külsőleg tudja egymás mellé állítani, anélkül, hogy az események valódi összefüggését sejtetni engedné vagy maga is sejtené! Nagyon át kellene dolgozni, hogy a Századokba beváljék.” Vagy egy másik bírálat részlete: „Kedves Barátom! Welczek czikke, mely egyébiránt csak addig terjed még, hogy II. Endre a Szentföldre indul, nem szellemtelen. Az írónak van esze és bizonyos ismerete, de nyelve gyarló; néhány ténybeli hibát találtam benne, és sok dolgot, p[éldának] o[káért] az Árpádok tengerre való törekvését, II. Endre politikáját Velencze irányában, nagyon is subjectiv módon, vagy is oly képet fog fel, a mi talán lehetett volna, de hogy így volt, az adatokból nem következik, de még csak nem is valószínű. Lehetséges, hogy a tulajdonképpeni hadjáratról szóló második czikk valami újat, jobbat tartalmaz, az eddigiek után azonban alig reményiem és csak azt kívánhatom — magunk közt legyen mondva — hogy múljék e pohár a Századoktól.” Sok szerző panaszkodott, hogy művük esetleg évekig várt a megjelentetésre. Viszont, amikor pl. Marczali Henrik azzal a kéréssel fordult Szilágyihoz, hogy a fiatal, tehetséges Domanovszky Sándor értekezését a dubniczi krónikáról közölje a Századok, a szerkesztő azonnal teljesítette a kérést. Az 1890-es években az öregedő Szilágyi mellett egyre nagyobb szerephez jutott Nagy Gyula társulati jegyző, aki fokozatosan átvette a Társulat titkári irodájának vezetését. Nagy Gyula az Országos Levéltár munkatársa, később országos főlevél- tárnok volt, akadémikus, aki Szilágyi halála után egy ideig a Társulat titkára, a Századok szerkesztője is lett. Szádeczky Kolozsvárott lett professzor, így Barabás Samura is egyre több feladat hárult. Hiszen — mint közismert — az 1890-es években Szilágyi Sándor, aki gyakorlatilag az Egyetemi Könyvtár igazgatói irodájából irányította a Történelmi Társulat sokirányú tevékenységét, a tízkötetes millenniumi Magyar Nemzet Története szerkesztését is vezette. A nagy, tízkötetes mű szerzőgárdája gyakorlatilag megegyezett a Szilágyi által az utolsó két évtizedben a Századok szerkesztése során foglalkoztatott történészekkel. Hiszen Marczali Henrik, Pór Antal, Schönherr Gyula, Fraknói Vilmos, Acsády Ignác, Angyal Dávid, Ballagi Aladár, Márki Sándor tanulmányaival gyakran találkozhatunk a Századok 1875-1899 közötti számaiban. S ha pár ismert történész — pl. Thaly Kálmán, Pauler Gyula, Károlyi Árpád stb. - különböző okok miatt 14
