Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Mann Miklós: A Magyar Történelmi Társulat 19. századi történetéből
Mann Miklós A Magyar Történelmi Társulat 19. századi történetéből 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat megalakulásával létrejött a magyar történészek, tanárok és érdeklődők központi társadalmi szervezete. Az alakuló közgyűlés elnökké gróf Mikó Imrét, másodelnökké Horváth Mihályt, harmadelnökké Ipolyi Arnoldot választotta. A Társulat titkára Thaly Kálmán lett, akit egyúttal megbíztak a Társulat folyóirata, a Századok szerkesztésével. Thaly Kálmán érdemei a Társulat megalakulásában, megszilárdításában elvitat- hatatlanok, mégis titkári, szerkesztői működése sok zavart okozott kibontakozni kezdő történettudományunkban, hiszen személyeskedő problémáival gyakran töltötte meg a Századok hasábjait. Thaly megválása társulati tisztségeitől 1875 nyarára érlelődött meg. Előbb Fraknói Vilmossal kezdődött vitája — A jezsuiták mérgezési terve Bercsényi ellen c. előadása kapcsán -, majd egy másik katolikus történetíróval, Knauz Nándorral bonyolódott hírlapi polémiába. Ismert történetíróink sajnálkoztak az elmérgesedő viszályon, amellyel a protestáns titkár a Társulat katolikus egyházi vezetőit - Horváth Mihályt, Ipolyi Arnoldot, Römer Flórist, Fraknói Vilmost — magára haragította. Az akkori vezető történészek közül komoly eséllyel a titkári tisztségre Nagy Iván akadémikus, genealógus, az Egyetemi Könyvtár tisztviselője, a Képviselőházi Napló szerkesztője, valamint Szilágyi Sándor pályázott. Szilágyi Sándor akadémikus, az 1850-es, 1860-as években a híres nagykőrösi gimnázium tanára, Arany János barátja volt. A kiegyezés után az Eötvös József, majd Trefort Ágoston által irányított kultuszminisztérium tisztviselőjeként Szász Károly és Markusovszky Lajos társaságában a felsőoktatási ügyosztályon dolgozott. A protestáns Szilágyit — a kézirattárakban található levelek alapján - Horváth Mihály, Toldy Ferenc és a katolikus főpapok is támogatták, akárcsak pár évvel később, amikor az Egyetemi Könyvtár igazgatói állását is elnyerte. A korabeli iratok megsemmisülése, illetve a megmaradt levelezés más irányú tartalma miatt csak a szavazás végeredményét ismerjük, amely Szilágyi Sándor győzelmét eredményezte. A választás sikere után következő negyedszázadban Szilágyi Sándor a Társulat, a magyar történettudomány legfontosabb szervező figurájává vált: kezdeményezésével, többnyire vezetésével jöttek létre mindazok a vállalkozások, amelyek meghatározták a magyar történetírók tevékenységét. Szilágyit a „nagy kiegyenlítő”-nek is nevezték, hiszen olyan személy volt, aki a történészek közötti személyi vagy szakmai ellentéteket tompítani igyekezett.
