Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Lakos János: Csánki Dezső, a történész és levéltáros
nők levéltári alkalmazásától. Indoklása szerint ugyanis: a leányok szellemi és testi alkotása gyöngébb, mint a fiúké. S eltekintve attól, hogy nemük miatt alig lehet őket egyedül bebocsátani raktárakba, az egész szolgálatnál szinte kikényszerítik a különös bánásmódot, és még helytelenebb, ha egy ilyen nő esetleg testi bájaira is alapítja a kollégáival való viszonyt.”8 (Az Országos Levéltár első női munkatársait azonban Csánki alkalmazta: 1915-ben Pálinkásné Magisztrát Mária gépírónőt, 1923-ban Tirscher Jolánt és 1929-ben Pálfy Ilonát tudományos státusba.) Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Csánki Dezső levéltárosi tevékenysége főlevéltárnoki és főigazgatói korszakában, pontosabban annak első, nagyobb felében hozott kiemelkedő, máig ható eredményeket. A proveniencia elvének érvényesítése, az új levéltárépület felépítése, berendezése, a költözködés szakszerű előkészítése és lebonyolítása, valamint a Levéltári Közlemények megalapítása révén elévülhetetlen érdemek fűződnek nevéhez. Kétségtelenül az Országos Levéltár legkiemelkedőbb intézményvezetői sorába tartozik! * * Rátérve Csánki Dezső tudományos pályafutására., hangsúlyoznunk kell: téma- választásait és módszereit messzemenően meghatározta, hogy egyetemi hallgatóként magába szívta a forráskutatás szenvedélyét, majd levéltárosként mélyrehatóan megismerhette magát a forrásanyagot, főleg annak 1526 előtti részét. Már a 16. századi magyar kereskedelmi viszonyokat tárgyaló doktori disszertációjával jelezte, hogy - eltérően az idősebb történésznemzedéktől — nem politikatörténettel kíván foglalkozni, hanem a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet folyamatait fogja vizsgálni, mégpedig az okleveles anyag tömeges adatainak hasznosításával.9 Kezdetben történelmi érdekességekről több cikket közölt népszerű periodikákban, majd megjelent a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára készült és pályadíjat nyert I. Mátyás udvara c. műve, amellyel ismert történész lett. Ezután még folytatta Mátyás korának kutatását, ennek eredményeként publikálta 1887- ben Rajzok Mátyás király korából c. könyvét. Ekkor azonban már letett eredeti tervéről, hogy ti. Nagy Lajos és Mátyás korát szintetikusan megközelítve dolgozza fel, és 1886-ban elvállalta az 1855-ben elhunyt Teleki József a Hunyadiak kora Magyarországon c., 12 kötetesre tervezett műve befejezetlen történelmi földrajzi részének munkálatait. (Teleki életében munkájának I—IV. és X. kötetei jelentek meg. Titkára, Szabó Károly 1855-ben kiadta a XL, 1856-ban az V, 1857-ben pedig a XII. kötetet, majd 1863-ban a VI. kötet első részét.) Az MTA Történelmi Bizottságának megbízása eredetileg arról szólt, hogy csak a kiadott okmánytárakat kell felhasználni. Csánki ezt kevésnek tartotta, és a budapesti és a vidéki levéltárakban lévő kiadatlan okleveleket is a feldolgozás körébe vonta, sőt Szabó Károly 8 MOL K 636. 1929/1930 - 430 - I - 8/1930. Csánki levele Klebelsberg Kuno kultuszminiszternek. 9 A disszertáció megjelent: Csánki, 1880. 105
