Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Erdmann Gyula: 1956 Békés megyében

heteken át tartotta. A volt kommunista pártvezetők, tanácsi veze­tők fokozatosan visszatértek, de korábbi hatalmi pozícióikat csak december közepétől-végétől élvezhették zavartalanul. Eleinte ugyanis kénytelenek voltak elfogadni a forradalmi bizottságok ta­nácsadó szerepét, amit jogszabály írt elő, s amelyből hamarosan számos településen az lett, hogy a forradalmi vezetés kezében maradt a hatalom, hiszen bennük bízott mindenki, és csakis hoz­zájuk fordult ügyeivel. így pl. Ágota, a MAV csabai forradalmi vezetője még decemberben is vezette az állomás munkáját. Csanádapácán december 6-án még le tudták váltani az utált ta­nácselnököt, Dancsót. Csorváson e napon nyilvánosan fejezték ki bizalmatlanságukat Dumitrás Mihállyal, a visszatért járási veze­tővel szemben. Békésen november közepén küldték el a régi vég­rehajtó bizottságot. Déyaványán 800 fős „tanácsülésen" hoztak határozatot, miszerint Kádár kormánya csupa rákosistából áll, így nincs rá szükség. Itt a régi vb csak december végén volt képes visszakerülni helyére. Gyulán Nádházi János, a forradalmi bizott­ság elnöke vb-elnökhelyettes lett, mert a helyi párt- és tanácsi vezetők tudták: nélküle nincs eredményes újrakezdés. Nádházi 1957. január végéig volt vb-elnökhelyettes, akkor lemondatták és valamivel később le is tartóztatták. Gyulán még november végén is meg tudták gátolni az MSZMP üzemekbeli szervezését, majd december elején a karhatalom szervezését is.Teljesen hasonló volt az orosházi helyzet is. Nagy Lajos november végéig vezette a vá­rost, s volt mersze még nagygyűlésen is követelni a szovjet város­parancsnoktól a többpártrendszert, a demokráciát és független­séget, sőt azt is, hogy a szovjetek ne fegyverezzék fel a magyarság ellenségeit. A szerveződő karhatalomra, a pufajkasokra gondolt. Nagyszénáson november közepén több ezer lakos választotta meg a forradalmi bizottság elnökét tanácselnökké. A sort hosszan foly­tathatnánk. A kettős hatalom idején kaptak kiemelkedő szerepet a mun­kástanácsok. Kádár kormánya a forradalmi bizottságokat hivata­losan tanácsadó szervvé degradálta, ám a munkástanácsokat ak­kor még engedélyezte, sőt azok komoly jogosítványokat kaptak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom