Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Somlai Katalin: A vidék forradalmasodása 1956 őszén

A helyi MEFESZ-szervezetek, melyek a tüntetések mozgósító erejét képezték az egyetemi városokban, a forradalmi testületekkel, de akár a kommunista hatalom képviselőivel is karöltve, segítettek az eseményeket mérsékelt mederben tartani. Debrecenben a sortüzet követően a diákok hajlandóak voltak a megyei párt és állami vezetőkkel együtt felvonulni, hogy nyugalmat teremtsenek a városban. Miskolcon, ahol a reformokat szorgalmazó pártvezetés állt az események élére, és a diákság volt az az erő, mely radikalizálta a főként gazdasági és szociális követelésekkel fellépő ipari munkásságot, a véres áldozatokkal járó összecsapások után a MEFESZ képviselői már csillapítani, fékezni próbálták a tömeget. A kisebb településeken a nép haragja legfeljebb egy-egy felelősön vezetődött le. Devecseren elverték, majd lábánál fogva felakasztották a párttitkárt, Ajkarendekiben a tanácstitkárt érte vagy egy tucatnyi késszúrás. Az agrártelepüléseken a nép haragja leggyakrabban a begyűjtési előadón vezetődött le. Mindent összegezve azonban megállapítható, hogy viszonylag kevés önbíráskodás történt, helyenként antiszemita felhangok keveredtek ezekbe: Hajdúnánáson, Füzesgyarmaton. A hatalom, vagy az azt megszemélyesítő erő, az államvédelem határozatlan és gyenge erődemonstrációja több városban hátráltatta a hatalomátvételt és ugyanakkor radikalizálta a tömegek követelését. Debrecenben az államvédelmi erők a tüntetők közé lőttek. Szegeden a katonai közigazgatás elleni demonstráció feloszlatására tett fegyveres kísérlet váltotta ki azt a felháborodási hullámot, mely miatt végül is a megye vezetése tárgyalni kényszerült a tüntetőkkel. Csongrádban a város repülőgépről történt lövése után hágott olyan magasra a feszültség, hogy már lehetetlenné vált párttagokat is beválasztatni a forradalmi bizottságba. Már az államvédelem túlkapásairól szóló hírek is elegendőek voltak ahhoz, hogy elszabadítsák az indulatokat. Győrött az egyetemisták letartóztatásáról keringő hírek szították a feszültséget, majd vezettek a börtön ostromához, később a pártház előtti összecsapásokhoz. Miskolcon akkor kapcsolódtak a tömegek a diákság és a munkásság megmozdulásaihoz, amikor a szovjet erők átvo-