Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata
adók személyével is jelezni próbáltak. 2 Szó se róla, akkoriban akár a nevelésügyet, a népi kollégiumok nevelési tapasztalatait, akár a műszaki fejlesztés, „Kertmagyarország" vagy éppen az október 20-án napirendre tűzött iparművészet problémáit vitatták meg, mindegyik tárgykörnek nyilvánvaló aktuálpolitikai felhangja is volt. A végnapjai felé bukdácsoló Rákosi-rendszernek - a megelőző években - épp az volt az egyik legfőbb jellemzője, hogy mindent hatalmi-politikai kérdéssé „emelt" és saját közvetlen kompetenciájába tartozónak tekintett. Mondhatni ez fordult visszájára önmagával szembesítve a zsarnoki rendszert. A közélet „szakmai" kérdésfeltevései rendre a diktatórikus hatalmi mechanizmus tarthatatlanságába ütköztek, akkor is demonstrálva a politikai válságot, ha a nyilvános diskurzus - legalább is eleinte - még metapolitikai nyelven folyt. A nyári „politikai uborkaszezon", illetve az iskolai vakáció után az aktuális ügyek tekintetében sokkal inkább az egyetemek/főiskolák váltak a politikai erjedés színtereivé, azzal együtt, hogy a fentebb említett metapolitizálás váltott át - kis fáziseltolódással direktpolitikai síkra. Az egyetemi mozgolódások kezdeti összejövetelein - legalábbis nyilvánosan - főként diákjóléti, szociális, oktatási követelések fogalmazódtak meg. Azaz, az első összejöveteleken itt is saját szűkebb területüket érintő reszortpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Ezt követte egy olyan - esetenként egy-két napig sem tartó - intervallum, amikor a hallgatói státushoz társuló kedvezmények igénylése keveredett a „nagypolitikát" érintő pontokkal. Egyik jellemző példa erre a műegyetemi diákszállóé, ahol az október 19-i felhívás ugyanúgy külön pontot szentel az egyetemisták kedvezményes áron történő szakkönyvhöz jutásának, mint annak, hogy a letartóztatott Farkas Mihály ügyét nyílt bírósági üléseken tárgyalják. 3 Ebben a folyamatban mintegy har2 L. erről Hegedűs B. András bevezetőjét, „A Petőfi Kör vitái. V (Gazdasági vezetés, műszaki fejlesztés, Kertmagyarország?)" c. kötetben. Bp. 1993. 3 Pőcz Erzsébet: Kronológiai előtanulmány a Budapesti Műszaki Egyetem ... Bp., 1996. 17. Ennél is „kevertebb" volt a budapesti Orvosegyetem ugyanez
