Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 2.: a Nemzeti Színház
(az ún. operaháborút); hozzávéve, hogy a divatos nagyoperák (Rossini: Tell Vilmos, Meyerbeer: Próféta, A hugenották, Észak csillaga, Dinorah) tekintélyes díszlet- és jelmezköltséget emésztettek fel, az előbbieket gyakran külföldön festették. Ezek az események valóban vonzották a főrangúakat: „...1851 szeptember havában meglehetősen sokan sereglettünk egybe Pesten, Rachelt, a Nemzeti Színházban vendégszereplő híres színművésznőt megtapsolandók." 25 Számukra átépítés is történt: az I. emeleti páholysor egy részét erkélyzártszékké alakították át, ahol a helyek felét a Nemzeti Casino bérelte. Az évi 16 000 pengőforint (az országos alap kamata) mindehhez nem volt elégséges. Gr. Festetics Leó 1850-ben engedélyt kért társadalmi gyűjtésre, ezt azonban csak a pesti Casinóban engedélyezték; a táncmulatságok terve viszont ugyanarra a sorsra jutott, mint az 1856-ban szándékolt Vörösmarty-ünnep: félve nyilvánosságuktól, betiltották. 24 1858. április 28-án Ráday és gr. Károlyi György - hírlapi felhívás és aláírásgyűjtés szétküldése nem lévén módjukban - „magánúton bizalmas levelekben" indítottak gyűjtést (akár a Vörösmarty-árvák javára), ezúttal „fenntartani, szilárdítani, biztosítani azon közintézetet, amelyet a nemzet teremtett, s melly nyelvünk s nemzetiségünk érdekében eddig is olly szép sikerekkel működött." Az anyagi szükséget a körlevél egyértelműen a publikum átrétegeződéséből vezette le: ,,...a színház költségei nálunk is, mint bárhol Európában, a múlt időkhöz képest érezhetőleg emelkedtek, mert a művészeti műveltség általános terjedésével nagyobbak lettek a közönség igényei, nagyobbak a jutalmak, miket a művészek követelnek és nyernek mindenütt." 25 A gyűjtés igen sikeresen haladt előre: részt vett benne Deák Ferenc és megszólalt Döblingből Széchenyi István, aki ugyan fenn23 B[áró] Podmaniczky Frigyes: Napló-töredékek 1824-1887, III. k. 18501875., Bp. 1888. III. 10. 24 Pukánszkyné i. m. 233. és 258-259. 25 Pukánszkyné i. m. 262-264. A közönség átrétegződésének másik következménye, a népszínházi eszme kibontakozása és első szervezeti kísérlete, a Budai Népszínház már az önkényuralmi évtized utáni időszakra esik, ezért itt és most nem foglalkozhatunk vele.
