Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - Megélhetési stratégiák

európai nagypolitikában már eldőlt. Döntése nyomán elvesztette szalontai városi állását és szolgálati lakását; Kossuth-bankóit, amelyekbe ingóságai értékét fektette, a bukás után maga vetette túzre. Az azóta eltelt időt így foglalta össze kötelezően benyújtott, 1851. november 9-én aláírt életrajzában: „...az 1850-iki egész évet egy cs[ászári] kir [ályi] közigazgatási főszolgabíró úr szemei előtt s irodájában töltöttem; 1851. május 1-ső napjától fogva (...) október közepéig, midőn e tanári székre meghívást kaptam, csász[ári] kir [ályi] kamarás méltóságos Tisza Lajos úr házánál Geszten, mint a költészet és görög nyelv magánoktatója működtem..."

74 Arany 1851. november 10-én kezdett tanítani; Nagykőrösön kilenc évet töltött. Fizetése 550 pengőforint volt. Az igazsághoz tartozik, hogy azonos fizetéssel, egyidejűleg Kecskemét is hívta Aranyt, sőt, 1856ban a főgimnáziummá lett intézmény igazgatójának is szerették volna őt megnyerni. A nagykőrösi meghívás ötletadója, Mentovich Ferenc (egyidejűleg költő, 1854-ben publikált kötettel és természettudós) így érvelt a tanári pálya mellett: „Ami a szellemi életet illeti, igaz, hogy itt Kőrösön kevés élvezetre számíthat az ember, de ezen segítünk az által, hogy alkotunk mi tanárok egymás közt egy bizodalmas kört, melly sok hiányt fog pótolni..."

75 A kör „bizodalmas" voltához a felekezeti hovatartozás mellett nagyban hozzájárult a zömüknél közös, 48-as múlt: tanított itt volt honvédhadnagy, tábori pap, lőporgyári felügyelő. A főgimnáziummá fejlesztésnek köszönhetően Nagykőrösön tanított - az említetteken kívül - ifj. Szász Károly (1851-1853), Losonczy László (1853-1870); Obernyik Károlyt, a Tízek Társasága egykori tagját a halál akadályozta meg abban, hogy 1855-ben elfoglalja itteni állását. Kecskeméten oktatott Losonczy László (1849-1853), Obernyik Károly (1851-1854), ifj. Szász Károly (1853-1854), Bulcsú Károly (1855-1865). Kecskeméten még csak 74 Arany alkalmazásának dokumentumai: AJÖM XIII. 101-106. (főszöveg), 483-488. (jegyzetek) és AJÖM XV. Levelezés I. (1828-1851), s. a. r. Sáfrán Gyöngyi, Bp. 1975. 390-400. (főszöveg), 770-774. (jegyzetek) 75 Mentovich Ferenc levele Arany Jánosnak; Nagykőrös 1851. okt. 8. = AJÖM XV. 391.