Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - Megtorlás és irodalom

lóképpen elemzéseink körén kívül maradnak azok, akiket ma szakírónak neveznénk: történészek, természettudományos ismeretterjesztők, tankönyvírók stb. A nemzeti sorskérdéseket kivételes pontossággal megfogalmazó irodalomnak osztoznia kellett a megtorlásban is. Gr. Dessewffy Emil Felix Schwarzenberg herceg, osztrák miniszterelnökhöz intézett bécsi, 1848. november végi memorandumában a magyar sajtó megrendszabályozását is részletezte, a kivégzendő forradalmi vezetők névsorában a lapszerkesztőket is szerepeltette: Bajza Józsefet (Kossuth Hírlapja), Pálffy Albertet (Marczius Tizenötödike), Táncsics Mihályt (Munkások Újságja). A halálfélelemmel fenyegetett, ám futni engedni tervezett másodrangú forradalmi vezetők között (31 név) olvasható: Petőfi Sándor, és - ismeretlen okból ide csúszott át Bajza is az előző kategóriából.

12 Dessewffy elveihez hasonló megfontolások érvényesültek azokban a körözvényekben, amelyeket elsősorban a Petőfi-kutatás tárt fel, és amelyeknek első hulláma 1849 januárjára esett, amikor a főváros elfoglalása után Windisch-Grätz már a megtorlásról gondolkodott. Mivel a személyleírásos körözvényeknek német, lengyel, román változatát ismerjük az adott nyelvterületekről, sőt felbukkant egy változata a berlini rendőrség által kiadva Mühlhausen város levéltárában is, úgy tűnik, valamennyi lehetséges menekülési útvonalat igyekeztek velük lezárni. (Ez az a körözvény, amelynek egy példánya az erdélyi téli hadjáratban Petőfinek is kezébe került, aki sajátkezű kommentárokkal kísérte - egyébként valóban - hibáktól hemzsegő személyleírását.) Petőfi mellett Táncsics Mihály szerepelt előkelő helyen, mint országgyűlési képviselő és népfelvilágosító lapszerkesztő. („Deputirter des letzten Landtages für Siklós und Rédacteur eines ungarischen Blattes zur Aufklärung der Landleute").

13 A má12 Andics Erzsébet:/! nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 184849-ben, Bp. 1952. II. 199-210. 15 Petőfi-adattár /.. gyűjtötte, s. a. r. és a jegyzeteket írta Kiss József, Bp. 1987. (Fontes 1 1.) 309-310., 413. (a 15. sz. képmellékleten a falragasz hasonmásával); Petőfi-adattár HL, gyűjtötte, s. a. r. és a jegyzeteket írta Kiss József. Bp. 1992. (Fontes 15.) 274. [A továbbiakban: PAt.] A Petőfi kommentálta pél-