Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - A mitizálás kísérlete
kai Jókai megkezdte saját magának és házasságának mitizálását. Személyes élményként, feljegyzésként hitelesített hallomásból vett, olvasott, korábban is megírt alakokat, eseteket, történeteket (A mocsárok rejtekhelye, Egy pár derék ember, A karperec); ezáltal szinte észrevétlenül az elbeszélő személyisége került a kötet tengelyébe. Szerzőnk azonban tovább is lépett: tardonai rejtőzködése történetét az évek során átszínezte, kiegészítette, kerek történetté formálta - középpontban a felesége, Laborfalvi Róza által mint mentőangyalként, karácsony előestéjén hozott komáromi menlevéllel. Ma már tudjuk, hogy Jókai neve sem a Dessewffy-memorandumban, sőt a korábban felsorolt köröző listák egyikén sem szerepelt; hogy a komáromi menlevél legenda, egy hamis névre kitöltött belföldi útlevéllel érkezett Pestre; hogy a jelentkezésre kötelezettek egyik körébe sem tartozott. 42 A szándék nyilvánvaló: Jókai nemcsak önmagát építette bele a mítoszba, de igazolni igyekezett házasságát is, amit ebben az időben még az anyja és családja sem fogadott el. Ennek érdekében tette színházi megismerkedésüket 1848. március 15-dikére (holott már 1846-ban szerzője volt a Nemzeti Színháznak), fiatalította meg öt esztendővel Laborfalvi Rózát a házassági anyakönyvben. Innentől kezdve figyelhető meg Jókainak az az alkotói szokása, hogy ha szépírói igényei vagy érdekei szembekerültek a megtörtént eseményekkel, mindig az utóbbiak rovására döntött. Az Egy bujdosó naplója 1850. októberének végén jelent meg. Szövegutalásai alapján az Emléksorok... zöme szintén 1850-ben készült, de feltehetően befejezése és engedélyeztetése (amint azt levélidézettel szemléltettük) áthúzódott 185l-re. Ebben a kronológiai esetben viszont nem lehet eltekintenünk Kemény Zsigmond 42 A március 15-i események és a menlevél legendájának kritikáját 1. Porkoláb Tibortól: A bujdosó Jókai. Kísérlet egy kultikus történet (re)konstrukciójára = A Herman Ottó Múzeum Évkönyvei XXXII., Miskolc 1994. 526-534. A menlevél hitelessége elleni érveket összefoglalta Hermann Róbert: A fele sem igaz = Száz rejtély a magyar irodalomból, főszerk. Halmos Ferenc, Bp. 1996. 114-115. Legújabban Porkoláb Tibor írt a kérdésről: „Üldözöttje a hatalomnak. " Egy fejezet a Jókai regényből = A forradalom után, 86-97.
