Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

melyet az ünnepélyes óvással, az országgyűlés függetlenségét és jogait hangsúlyozó nyilatkozattal viszonozott.

32 Ekkor még állt a tárgyalt határozat: az alsótábla az újoncügyben nem terjeszt fel semmit, amíg a szólásszabadsági sérelem orvosolva nincs. A főrendek csak szeptember 23-án kezdték tárgyalni a szólásszabadsági sérelmet, akkor, amikor az alsótábla elállt Ráday ügyétől, illetve a fő sérelmek és az újoncozási törvényjavaslat együttes felterjesztésétől. A politikai, koncepciós perekről a kormány védelmében leszögezték: a végrehajtó hatalom kötelessége a közrend fenntartása s per kezdése, ha a megyei közgyűlés Wesselényi ügyében - azt elmulasztotta... Hozzátették még: az országgyűlés nem lehet a bírák bírája, a bíróság független... (Mint már jeleztük, a kormány a pereket végig kézben tartotta, vezényelte.) Végül a főrendek síkra szálltak a király és kormánya azonossága, sérthetetlensége és amellett is, hogy szóban is lehet felségsértést elkövetni. Mailáth országbíró azt jegyezte meg, hogy a szólásszabadság valóban a törvényhozás alapja, de kötelező a mérséklet is — vágott egyet Wesselényi és Kossuth felé.

33 Az ellenzéki mágnások az alsótáblai üzenetet támogatták, a főrendi zöm viszont elutasította azt. Erre az alsótábla október 2-án reagált. Deák hatalmas beszédben

34 utalt arra, hogy a politikai perekben alkalmazott eljárás nem szokáson, hanem egy törvényellenes 1795ös kormányrendeleten alapul, amely ráadásul soha nem lett közzétéve. A perekben a bíróságok megtagadták a szabad védelmet, az ügyvédeket rendkívüli esküre kötelezték és az eljárást részben titkosítottak, az ügyvédeket is cenzúrázták. ... - „ettől visszaborzad a természet is" - mondta Deák. A bírói függetlenséget - folytatta - maga a kormány sértette meg folyamatosan. Hozzátette: Wesselényi perében a büntetőeljárás szabályait is sorozatosan megszegték. A főrendek véleménye tehát nem más, mint a befolyásolt bírák önkényének szentesítése. Végül Deák az ítéleteket egymás után törvénytelennek nyilvánította. Az alsótáblai vita október 17-én országos ülésen folytatódott. A personalis hangot váltott: a bíró sem tévedhetetlen, s ezért létezik a királyi kegyelmi jog. Ha az országgyűlés új törvényt hoz a homályos régi helyett, annak alapján az országgyűlés már „igazságon alapuló" kéréssel fordulhat kegyelemért.

3- Az ellenzék azonban éppen azt sérelmezte - egyebek mellett -, hogy a bírák a perekben a „homályos" törvényt maguk merészelték értelmezni. Ezért az alsótábla ki is tartott Deák mellett a sérelmek megítélésében s új törvényt készíteni csak jogorvoslat után kívánt. Azon sem hatódott meg - ezúttal sem -, 32 Uo. 18. és 21. sz. 33 Stuller I. i. m. 366. 34 Uo. 374. 15 Uo. 410.