Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

melyet az ünnepélyes óvással, az országgyűlés függetlenségét és jogait hang­súlyozó nyilatkozattal viszonozott. 32 Ekkor még állt a tárgyalt határozat: az alsótábla az újoncügyben nem terjeszt fel semmit, amíg a szólásszabadsági sérelem orvosolva nincs. A főrendek csak szeptember 23-án kezdték tárgyalni a szólásszabadsági sérelmet, akkor, amikor az alsótábla elállt Ráday ügyétől, illetve a fő sérelmek és az újoncozási törvényjavaslat együttes felterjesztésétől. A politikai, kon­cepciós perekről a kormány védelmében leszögezték: a végrehajtó hatalom kötelessége a közrend fenntartása s per kezdése, ha a megyei közgyűlés ­Wesselényi ügyében - azt elmulasztotta... Hozzátették még: az országgyűlés nem lehet a bírák bírája, a bíróság független... (Mint már jeleztük, a kormány a pereket végig kézben tartotta, vezényelte.) Végül a főrendek síkra szálltak a király és kormánya azonossága, sérthetetlensége és amellett is, hogy szóban is lehet felségsértést elkövetni. Mailáth országbíró azt jegyezte meg, hogy a szólásszabadság valóban a törvényhozás alapja, de kötelező a mérséklet is — vágott egyet Wesselényi és Kossuth felé. 33 Az ellenzéki mágnások az alsótáb­lai üzenetet támogatták, a főrendi zöm viszont elutasította azt. Erre az alsótáb­la október 2-án reagált. Deák hatalmas beszédben 34 utalt arra, hogy a politikai perekben alkalmazott eljárás nem szokáson, hanem egy törvényellenes 1795­ös kormányrendeleten alapul, amely ráadásul soha nem lett közzétéve. A perekben a bíróságok megtagadták a szabad védelmet, az ügyvédeket rend­kívüli esküre kötelezték és az eljárást részben titkosítottak, az ügyvédeket is cenzúrázták. ... - „ettől visszaborzad a természet is" - mondta Deák. A bírói függetlenséget - folytatta - maga a kormány sértette meg folyamatosan. Hoz­zátette: Wesselényi perében a büntetőeljárás szabályait is sorozatosan meg­szegték. A főrendek véleménye tehát nem más, mint a befolyásolt bírák ön­kényének szentesítése. Végül Deák az ítéleteket egymás után törvénytelen­nek nyilvánította. Az alsótáblai vita október 17-én országos ülésen folytatódott. A personalis hangot váltott: a bíró sem tévedhetetlen, s ezért létezik a királyi kegyelmi jog. Ha az országgyűlés új törvényt hoz a homályos régi helyett, annak alapján az országgyűlés már „igazságon alapuló" kéréssel fordulhat kegyelemért. 3- Az ellenzék azonban éppen azt sérelmezte - egyebek mellett -, hogy a bírák a perekben a „homályos" törvényt maguk merészelték értelmezni. Ezért az al­sótábla ki is tartott Deák mellett a sérelmek megítélésében s új törvényt készí­teni csak jogorvoslat után kívánt. Azon sem hatódott meg - ezúttal sem -, 32 Uo. 18. és 21. sz. 33 Stuller I. i. m. 366. 34 Uo. 374. 15 Uo. 410.

Next

/
Oldalképek
Tartalom