Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
parancs nyomán, az illetékes megyei hatóságok mellőzésével, katonai erővel letartóztatták Kossuth Lajost, aki már régen szálka volt Bécs szemében. - Az országgyűlés alatt kéziratos lapot szerkesztett és terjesztett (Országgyűlési Tudósítások), majd vállalkozását az országgyűlés után is folytatta Törvényhatósági Tudósítások cím alatt. Kossuth uralkodó tilalommal is dacolva, tettlegesen védte a szólásszabadságot, a szabad levelezés jogát (a Törvényhatósági Tudósításokat levélként terjesztette) s nem utolsósorban negligálta a cenzúrát... 7 A Törvényhatósági Tudósításoknak (és korábban az Országgyűlési Tudósításoknak) jelentős szerepe volt abban, hogy a jogvédő megyei közgyűlések tagjai tájékozottak voltak és képesek a hatékony együttműködésre. A megyék egy sorában újabb és újabb közgyűléseken ítélte el az ellenzéki többség a jogsértéseket és a politikai pereket; azok ellen, akik a legkeményebben ostorozták a kormányt és Bécset, újabb büntető pereket indított a királyi ügyész. 30 per indult összesen megyei politikusok ellen. Pesten Ráday Gedeont és két társát, Barsban hét személyt pereltek be mások mellett. A cél a vezető ellenzékiek kiszorítása volt a közéletből. Bécs szerint ugyanis perben álló személyek közgyűlésen és országgyűlésen nem szerepelhettek; ezt az elvet az oppozíció élesen elutasította, kiemelve, hogy ítélet előtt senkit sem lehet törvényes politikai jogaiban korlátozni. Az ellenzék 1837 folyamán kikovácsolta a következő országgyűlésen követni kívánt taktikát: semmit sem tárgyalni addig, amíg a kormányzat törvényes jogorvoslatot nem ad; ha pedig a kormányzat ellenáll, akkor a Bécs számára alapvetően fontos katona- és adómegajánlást kell halogatni... A megyéken volt a sor: az ellenzék számára támogatást nyújtó országgyűlési követutasításokkal kellett ellátniuk a követeket, ami korántsem volt könnyű: a kormány is megtett mindent az ellenzéki törekvések ellensúlyozására." 1838-1839 fordulóján (közeledett az új országgyűlés összehívása) a kormányzat is belátta: ha katonát és adót akar (márpedig nagyon akart, egyrészt európai presztízse, másfelől az élesedő keleti kérdés miatt), tárgyalókésznek kell mutatkoznia. Ez és az oppozíció többéves kemény jogvédelme eredményezte a vezető kormánytisztségeknél történt személycseréket. A politikai perek miatt kompromittált kancellárt, Pálffy Fidélt Mailáth Antal, az országszerte gyűlölt országbírót, Cziráky Antalt, Mailáth György, Somssich Pongrác personálist (az alsótábla és a Wesselényi, Kossuth és az ifjak perét tárgyaló királyi tábla elnöke) Szerencsy István váltotta fel. Az új vezetők az ellenzék számára elfogadhatóbbak voltak. Ugyanakkor viszont Bécs politikája érdemben nem módosult: hallani sem akart jogorvoslatról, a politikai perekben eljá7 Kossuth Lajos iratai 1837. május -1840. december. S. a. r. Pajkossy Gábor. (KLÖM VII.) Bp. 1989. 482. H MOL N 119 (Takáts-hagyaték) - 8205. (Besúgó jelentés 1838. december 2.)
