Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
lésen szóban is lehet főbenjáró bűnt elkövetni. Prónay adminisztrátor igyekezett törvényekre való utalással a királyi propozíciók (javasolt országgyűlési tárgyak) tárgyalásának köteles elsőségét elfogadtatni, de nem ért el eredményt. Patay javasolta, hogy mivel a kormány 1836 óta több megyei határozatot törvényellenesen megsemmisített (nem csupán Pest megyében), 24 hozzon az országgyűlés új törvényt, amely világosan korlátozza a kormány erőszakos beavatkozásának lehetőségét, s a megyei statútumok törvényességének elbírálását az országgyűlésnek tartja fenn. Dessewffy sietett kijelenteni (csak Prónay támogatta), hogy a megyék is fenntartják a jogot a törvényellenes kormányzati leiratok félretételére; ez a jog - mondták - a megyék feletti felügyeleti jogot birtokló kormánynak is kijár. Ha a megyék határozatai sérthetetlenek - folytatták -, míg a megyék félretehetik a leiratokat, akkor anarchia lesz az országban. Az ellenzék figyelmeztetett: nem vitatják, hogy a kormánynak jogában áll országgyűlési állásfoglalásig felfüggeszteni egy-egy megyei határozatot, de nem megsemmisíteni. Ha ugyanis a kormányzat megyei határozatokat megsemmisíthet (például követutasításokat is), akkor a megye már nem a törvényhozó test része, azaz már csak nevében lesz törvényhatóság. A közgyűlés ezúttal is az abszolút kormányzat túlméretezett hatáskörét védő és szorgalmazó Dessewffy ellen foglalt állást. 2S Zalában is külön megyei deputáció készítette el a követutasítás tervezetét, melynek főbb pontjait az április 15-i közgyűlés vitatta meg. Deák Ferenc javaslatára alkotmányvédő óvással kezdtek: mivel az adót 1836-ban „3 évre és nem tovább" ajánlotta meg az országgyűlés, május 2-ával elvileg megszűnik az adófizetési kötelezettség. A gyakorlatban a megye tovább szedte az adót, Pesthez hasonlóan nem kívánván újabb zavart okozni, illetve kerülni igyekezve a végső soron az adózókat sújtó adóhátralék képződését. Ezután rögvest a törvényesség védelme következett. Csány László előadta, hogy a Wesselényi és Kossuth perében hozott ítéletek újabb sérelmeket jelentenek. Felolvasta Wesselényi ítéletét, miután a megyei jegyző erre nem volt hajlandó. A gyűlésről részletesen beszámoló besúgó utalt arra, hogy Csány korábbi nyilatkozata szerint a bírói ítéletek boncolása nem megyei hatáskör, s most mégis több ponton kitért a törvénytelennek mondott részekre., Csány után - közgyűlési szokása szerint az ellenzékiek közül másodikként - Deák szólalt fel, ismételten kijelölvén az ellenzék által követendő utat: az, hogy az 2Í így megsemmisítették pl. azt a Pest megyei határozatot, melyben a megye Kossuth elfogása után folytatni rendelte a lapot... KLÖM VII. 81., Galgóczy: i. m. I. 172. 25 A pesti követutasítást előkészítő bizottsági munkáról és a közgyűlésekről 1.: Galgóczy: i. m. I. 156.; MOLTakáts-hagyaték 8204., 8219/e-g., 8220., 8220/d-g., 8221., 822l/e-i., 8230/d. A pesti követutasítás: MOL Regnicolaris levéltár. Archívum secretum palatinale archiducis Josephi. (N 22) Diaetalia (a továbbiakban: MOL József nádor, Titk.: Diaet.) 24. cs. Utasítások (a továbbiakban: Ut.) 15.
