Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
az országban szám szerint többséget alkotnak, de szervezetlenek. Az április 9-i királyi parancs összegezte az ellenzék felszámolására célzott átfogó offenzíva stratégiáját: a megyékben létező, szétszórt aulikus erőkből ütőképes, a vezetés megragadására képes kormánypárt szervezendő a főispán vagy helyettese vezetésével; a vezetés energikussá tétele érdekében - ahol szükséges - azonnali személycserék hajtandók végre. Mozgósítandó minden kormánypárti tényező: a kormányhivatalnokok, a papság, a kamarai és egyházi birtokok gazdatisztjei vegyenek részt a megyei közgyűléseken. A szólásszabadsággal visszaélők ellen minden esetben induljon bírói eljárás: az ügyészek legyenek résen. 12 Az eddig sem tétlenkedő titkosrendőrök, besúgók is fokozták tevékenységüket. Jelentéseik összegzésére és kiértékelésére Bécsben létrehozták az „Informationscomité für Ungarn und Siebenbürgen"-t, mely Sedlnitzky rendőrminiszter elnökletével sűrűn ülésezett, s jegyzőkönyveit az államkonferencia, illetve az uralkodó elé terjesztette. A jegyzőkönyvek 13 tanúsága szerint nem volt a magyar közéletnek olyan fóruma vagy szereplője, amelyről, illetve akiről időről időre a besúgók ne küldtek volna feljelentést. 14 A fokozódó terror következő áldozata az 1837. május elején törvénytelen királyi parancs alapján, katonai erővel (és az illetékes megyei hatóság mellőzésével) elfogott Kossuth Lajos volt. Kossuth már pályakezdő zempléni éveiben magára vonta a kormányzat gyanakodó figyelmét, majd Országgyűlési Tudósítások címmel szerkesztett, kézírással sokszorosított lapjával folyamatosan és ellenzéki szellemben tájékoztatta a megyei reformereket az 183236-os országgyűlés menetéről, nyilvánosságot teremtve a pozsonyi tanácskozásoknak. Az országgyűlés után Pesten Törvényhatósági Tudósítások címmel indított új kéziratos lapot, mely a megyei levelezőhálózat beszámolói és baráti levelek alapján foglalta össze a megyei eseményeket. Levélformában terjesztett s így az egyébként törvénytelen cenzúrát megkerülő lapjai nagy szerepet töltöttek be az ellenzék informálásában, egységének kimunkálásában. A Törvényhatósági Tudósításokat Kossuth megismételt tilalom ellenére folytatta. A megyék Pest megye vezérletével egymás után szólaltak fel a lap védelmében, tiltakozva a levelezés szabadságának megsértése ellen. Az újjászervezett bécsi terror elsőként csapott le Kossuthra. Az ellenzék attól tartott, hogy a kormány a végsőkig következetes lesz, és a Kossuth vállalkozását beszámou Trócsányi: i. m. 380.; Andics: i. m. 95. 13 MOL Magyar Kancelláriai Levéltár. Informations-Protocolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Section (A 105). 14 Ugyanakkor az ellenzéknek is megvoltak a hírforrásai. Mind a Kancelláriánál, mind a Helytartótanácsnál mindig akadt valaki, aki a kormányzat terveit, bizalmas rendelkezéseit az érintettekhez továbbította. így pl. Wesselényi napokon belül mindig megtudta Metternich utasításait perével kapcsolatban. - Vö. Takáts Sándor: Kémvilág Magyarországon. Bp., 1931. 35.
