Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

LEVÉLTÁRÜGY

eredményt hozott. Középkádereink nemcsak ismeretekkel gazdagodhatnak, de előre is léphetnek a besorolásban. Az iratkezelők képzése viszont rendszertelen: végzik gyengécske kft.-k is és a MOL is - természetesen jobb szinten. E téren a közlevéltáraknak többet kellene vállalniuk, mert nagy az igény, és az iratkezelők, irattárosok zöme ugyancsak rászorul a friss ismeretekre. A tudományos publikációk terén nincs szégyenkeznivalónk. Levéltárosaink évente 20-30 kötetet és további 120-160 közleményt publikálnak. Túlzás nélkül állítom: ezek nélkül aligha volna lehetséges egy-egy tárgykörben szintézist alkotni. Alapkutatásokon nyugvó, szakszerű forrásfeltáráson alapuló kiadványok terén miénk a vezető szerep. Éppen ezért és önbecsülésünk növelése érdekében jó lenne a magyar levéltárügy bibliográfiáját csapatmunkában összeállítani. Néhány, csupán jellemzőként kiragadott példa: a Bács-Kiskun Megye múltjából c. sorozata 14., a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei a 3., Debrecen magisztrátust jegyzőkönyveinek regeszta-sorozata a sokadik kötetnél tart. A Dél-alföldi évszázadok is eljutott a 11., a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve a 24., a Pest Megyei Levéltári Füzetek a 28., a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára Közleményei a 16., a Zalai Gyűjtemény a 44., a Zounuk a 13-, a Somogy Megye Múltjából a 28., a Békés Megyei Levéltár forráskiadványai a 21., a Tanulmányok Budapest múltjából a 26., a Veszprém Megyei Levéltár kiadványai a 13. kötethez. A MOL is örvendetesen rákapcsolt: az MSZMP KB 1957-1958., illetve 1989. évi jegyzőkönyveinek kiadása jelentős tett volt, s mellettük több magas szintű segédlet és oktatási jegyzet is megjelent, nem beszélve a minisztertanácsi jegyzőkönyvek vaskos köteteiről. Kiemelendők a Csongrád Megyei Levéltár ismertető leltárai. Messze nem a teljesség igényével és elnézést kérve a kimaradottaktól, említsünk meg néhány, a közelmúltban megjelent további kitűnő munkát: A Jász-Kun Kerület igazgatása 1745-1876; Alföldi városok és a településpolitika; Váci történelmi tár, Székesfehérvár története IV, Miskolc története I-II, Demokrácia és választások Magyarországon, Batthyány Lajos a reformkorban, Történeti-összehasonlító helységnévtár 1773-1913- I-I1-, és nem utolsósorban a Zsigmond-kori Oklevéltár'és az Anjou-kori Oklevéltár sorra megjelenő darabjai: mindez csupán az utóbbi három év terméséből került megemlítésre. Az MLE is említhető két értékes kötettel. Ne felejtkezzünk el a levéltárak egyéb rendezvényeiről sem, hiszen ezek a nagyobb közönséggel való találkozás lehetőségei. Több levéltár rendez évente és rendszeresen levéltári napokat (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Szolnok, Vas, Csongrád, Somogy, Zala). 1998-ban a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár és az MLE rendezett emlékkiállítást a magyar levéltárak anyagából. Kellenek az ilyen alkalmak, ha meg akarjuk ismertetni munkánkat, teljesítményeinket.