Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
sére: percig sem volt kétséges, hogy a papság ezúttal is a kormányzat támogatója lesz. Az egyértelműen megvetett Czirákyt államminiszterré buktatták, Somssich Pongrác személynököt hasonló sors érte: államtanácsossá „emelték". Czirákyt Mailáth György (aki az 1830-as országgyűlésen az alsótáblán elnöklő személynökként tapintatosságával, korrektségével és jó szónoki képességével némi népszerűséget élvezett), Somssichot Szerencsy István váltotta fel. Szerencsy kinevezése Mailáth Antal (aki csak napokkal az országgyűlés megnyitása előtt, május közepén kapta meg főkancellári kinevezését) kifejezett kívánságára történt. Szerencsy zempléni származású volt, s így Mailáth, mint zempléni főispán jól ismerte. Szerencsy, az alsótábla leendő elnöke az 1825-1827-es országgyűlésen az ellenzéki Zemplén megye követe volt; kitűnően ismerte a megyei viszonyokat. Hivatali karrierjét Reviczky Ádám, a korábbi kancellár ismert személyi politikájának köszönhette: Reviczky előszeretettel gyúrt át kormányhivatalnokká jó képességű, köznemesi származású megyei politikusokat. Mind Mailáth György, mind Szerencsy szerteágazó rokonsággá^ és ismeretséggel rendelkezett, amit a kormány az országgyűlésen kamatoztatni remélt. Szerencsyről leendő alsótáblai fő ellenfele, Deák így nyilatkozott: éles eszű ember, de heveskedésre hajlamos; csak az országgyűlésen fog elválni, hogy mire képes. Az országgyűlés eredménye - mondta Deák - egyébként sem ezen, hanem azon fog múlni, hogy kik lesznek a megyei követek és milyenek lesznek a követutasítások. 32 A kormányzat is így gondolta, s ezért Mailáth Antal már 1838 végén széles körben tájékozódott a megyei mozgalmakról, és tapasztalatairól felségelőterjesztésben számolt be. Ebben döbbenten konstatálta, hogy jó néhány megye jóval az országgyűlés összehívása előtt már javában készül az országgyűlésre: figyelmen kívül hagyva a főispáni jogokat, több helyen már működtek a követutasítás tervezetét kidolgozó megyei bizottságok, sőt néhol már a tervezetek is készen álltak. 33 A megyék megfigyelésére és a kormányzati ellenakció előkészítésére Mailáth informátorhálózat létesítésére tett javaslatot: a Kamara hivatalnokai és a kerületi ügyészségek alkalmazottai tartsák szemmel a készülő követutasításokat, s tegyenek jelentést a kamara elnökének, akitől az uralkodó s on12 Pesti jelentés, 1839. március 28. (MOL Takáts-hagyaték, 8219/n.); a személyi változásokról: V Ferdinánd-József nádorhoz, 1839. április 4., 9., május 15. (MOLJózsef nádor, Titk.: Diaet. 24, cs.) " Valóban az volt a szokás, hogy a megyék csak azután kezdték meg a követutasítások előkészítését, hogy az uralkodó kihirdette az országgyűlés időpontját. Ezúttal azonban az ellenzék számára eleve adva volt a fő tárgy, a jogorvoslat kikényszerítése, másrészt az országgyűlés 1836-ban az adót három évre „és nem tovább" ajánlotta meg, azért, hogy a kormányzat kénytelen legyen a következő országgyűlést összehívni. A határidő 1839 tavaszán járt le, s az ellenzéki megyék az előkészületekkel a kormányt figyelmeztették törvényes kötelességére.
