Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
folyó perek esetén az országgyűlésen nehezebb lesz ellenállni az oppozíciónak, amely netán képes lesz kikényszeríteni a kormány elveit megkérdőjelező amnesztiát, sőt utalt arra is, hogy súlyos bonyodalmak forrása lehet, ha az el nem ítélt perben állókat a közvélemény szimpátiája révén követté választják. A kabinet a perek gyorsítása mellett döntött, de közben elszánta magát egy igen naiv közvetítési kísérletre is: Vay Miklós és Károlyi György megpróbálták rávenni Wesselényit, hogy forduljon kegyelmi kérvénnyel Bécshez. Vay jelezte, hogy a megyék „moderáltabb" közgyűléseit látva a kormány szívesen venné a kérést. Wesselényi természetesen elutasította a javaslatot, hiszen elfogadása az ellenzék 1835 óta tartó küzdelmének értelmetlenségét, a jogvédelem feladását s közvetve a vádak elismerését jelentette volna. 25 Jellemző a kormányzat tétovaságára, hogy végül is csupán az országgyűlés közvetlen közelsége bírta határozottabb lépésre. Ekkor erőszakolt ütemben született meg Wesselényi, majd Kossuth ítélete, hiszen a bíróság még nem tárgyalta le a vádlottak ún. „derekas védelmét". 1839- február-márciusban Wesselényit három, Kossuthot négy évre ítélték. 26 Megjegyzendő, hogy a vád főbenjáró volt, s így az „enyhe" ítéletekkel a bíróság maga tette kérdésessé az ügyészi vádak valóságtartalmát. A perekkel kapcsolatos kormányzati bizonytalanságot jellemzi, hogy a többi per zömmel lezáratlan maradt. Elegendőnek tartották, ha Wesselényit és Kossuthot távol tartják az országgyűléstől. A többiek esetében vállalták a függő perekben rejlő veszélyeket. 27 Wesselényi és Kossuth perének lezárása idején Dessewffy Aurél azt remélte, hogy elérkezik az „állambölcsesség" ideje. 28 Az állambölcsességhez az ellenzék vezére, Deák Ferenc is impulzust kívánt adni. 1839. február-március folyamán heteket töltött Bécsben. Felkereste a bécsi politika irányítóit, audiencián fogadta az uralkodó is. Tárgyalt mindenkivel, akinek csak szerepe lehetett az országgyűlési kormánypolitika kialakításában. Felhasználta az alkalmat és nemcsak Wesselényi ügyét igyekezett elősegíteni (formálisan ez volt útjának célja), 29 hanem taktikusan törekedett a kormányzat befolyásolására is. A kulisszák mögötti tanácskozások lefolyása alighanem örök homályban marad, s így annál fontosabbak Deák bécsi, illetve a látogatássorozatot követő pesti nyilatkozatai. Nagyon jól tudta, hogy mind Bécsben, mind Pesten az ellenzék fejének kijáró díszkíséret, a titkos rendőrök hada veszi körül, s így a címzet25 Trócsányi: i. m. 398. 26 Uo. 420.; Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp. 1977. 46. 27 Ebből aztán az országgyűlésen közel négy hónapos botrány lett: Pest megye követté választotta a beperelt Ráday Gedeont. Rádayt a kormányzat - bebörtönzéssel fenyegetőzve távol tartotta az országgyűléstől, s emiatt az ellenzék hosszú obstrukcióba kezdett. 2K Dessewffy Aurél - Jósika Samuhoz, 1839. február 10. DAÖM 584. 29 Wesselényi súlyos szembetegségben szenvedett, s Deák sikerrel kérte Bécsben, hogy barátja és küzdőtársa a börtönbüntetés ellenére Gräfenbergbe utazhasson gyógykezelésre.
