Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

HUSZADIK SZÁZADI MOZAIKOK

hát kb. 3400. Az Elekről elvittek közt 455-en voltak tagjai a hűségmozgalomnak (a mozgalom összes eleki tagja kb. 800 volt).

30 Eleken a deportálás után komoly gondok keletkeztek: elvitték az összes férfi tanítót, a nemzeti bizottság több tagját, és többeket a demokratikus rendőrség kötelékéből is.

31 Almáskamaráson az immár megszokott képet regisztrálhatjuk: a kiszállítottak zöme nem volt se volksbundos, se nyilas, sőt magyar érzelmű volt; ennek oka az, hogy a községből a „bundosok" testületileg menekültek el, mintegy 6-700-an a szovjet csapatok elől; így csakis az ártatlanokat lehetett összeszedni, hogy meglegyen a kívánt létszám... Az egyéni tragédiák sorából emeljünk ki néhányat, hogy a számok és névsorok mögött érzékeltessük az emberi sorsokat, a szülőket, testvéreket, családokat lesújtó embertelenséget. A gyulai deportáltak közül: Pintér József a Vörös Hadseregben szolgált 1918-1921 (!) közt és 18 hónapos börtönt is szenvedett már itthon; Scher Antal kőműves nyolc hónapos terhes feleségét és négy kisgyermekét hagyta hátra; ifj. Illich András és felesége 90 éves nagymamát, 65 éves beteg anyát és nyolcéves gyermeket hagytak itthon; Illich Dezső vagyontalan csizmadia négy gyermeke és felesége vált ellátatlanná; Kobele Andrásné 17 hónapos fiát kényszerült a beteg nagymamára hagyni; Horányi László (22 éves) és testvére Magdolna (21 éves) az édesanyát hagyták itthon 12 éves testvérükkel, miközben apjuk még a fronton szolgált; a Haász családból három 20 év körüli gyerek került a Szovjetunióba, s csak az idős apa maradt Gyulán; dr. Eisenmüller Elemér (az elsők között pusztult el még a vasúton, útban a donyeci bányák felé) a jugoszláv hadsereg tagjaként szolgált a háborúban, majd német hadifogoly volt...; Berndt János négy kisgyermeket hagyott itthon a feleségével: megélhetésük nem volt biztosítva; Bánhelyi Józsefné szül. Braun Erzsébet kettő-, négy- és hatéves gyermekeket kényszerült Gyulán hagyni.

33 Szarvason volt német nevű család, melyből két fiú és két lány került kényszermunkára jóllehet nem politizáltak soha s a német nyelvet sem bíró napszámos emberek voltak.

34 A kétegyházi Strifler Ferencné lányát, a 19 éves Teréziát elvitték (a fiát még a magyar hadsereg vitte el munkaszolgálatra, férje pedig már régebben elhagyta, s így az idős nő egyedül maradt).

35 Heiter József dobozi lakos panaszolta: a fiát elvitték, pedig se ő, se a felesége nem német.

30 Gyomán a VI. gimnazista Malatinszky Lászlót is elvitték, noha csak az egyik }0

Vö. Fehér István: Képek, összefüggések... In: 300 éves... i. m. 11/144. A mozgalom eredménye volt az, hogy az 1944. szept. 1-jei SS-sorozáson senki sem vett részt - uo. 145. 31 BML Eleki főszb. -1945/19. 32 Uo. 1945/934. 33 A gyulai adatlapok: BML Gyula, polg. m. - 2a/13-l4. d. 14 Uo. Alisp. 1945/8. (3513). M Uo. Gyulai főj. - 1945/68 (1945. jan. 19-i levél). 36 1945. márc. 23. - uo. 1945/68.