Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
HUSZADIK SZÁZADI MOZAIKOK
tőén panaszt tettek a deportálásban közreműködő helyi vezetők vagy a rendőrség tagjai ellen. Csabán pl. feljelentették a rendőrséget, mivel (úgymond) egyeseket pénzért elengedtek, másokat viszont felülvizsgálat alá sem vontak. Az állítólagos sok csabai németből - a feljelentők szerint - „csak" 30-at gyűjtöttek össze. 7 A vizsgálat eredménye ismeretlen. Dobozon - a gyulai járási főjegyző szerint - nem volt igaz az, amit a községi elöljárók állítottak. Nem érkeztek a szovjet tisztek kész névsorral. Először a községi jegyzőt keresték meg, s miután az nem tudott adatokkal szolgálni, a Kommunista Párt helyi vezetőitől kaptak listát, melyen színmagyarok is szerepeltek..." Eleken 1944. december 26-án 200 fős GPU-osztag jelent meg. Őrnagyi rangban lévő parancsnokuk népszámlálást rendelt el a járási főszolgabírónál. Az összeírást az eleki járáshoz tartozó községekben is elrendelték. Január 78-ára el is készült mindenhol. Már január elején világos lett, hogy a cél a németek közmunkára mozgósítása. A korhatárt itt nőknél 17,5 évtől 35 évig, férfiaknál 16,5 évtől 45 évig hirdették ki. A főjegyző igyekezett meggyőzni az őrnagyot, hogy Eleken sem volt mindenki volksbundos vagy fasiszta, sőt, a lakosság egy része igyekezett ellensúlyozni a Völksbundot is. Engedélyt kért és kapott arra, hogy név szerinti felülvizsgálatot végezzen el. A kijelölt bizottság (kommunista, kisgazda vezetők és „jó magyarok") 250 embert javasoltak mentesítésre. Ezt a parancsnok sokallta, s a vita hevében kivágta: „ha csak egy csepp német vér folyik ereiben, német"; majd elismerte, hogy az eleki vezetők álláspontja helyes, de hozzátette: egy bizonyos létszámhoz mindenképpen tartania kell magát! A főjegyző segítséget kért Orosházáról: kiküldöttek érkeztek, majd Debrecenből egy kormánymegbízott is. E BM-titkár újabb igazoló eljárást folytatott le, s 228 mentesíthető személyt talált a névsorban. Ám minden hiábavaló volt, sőt végül az őrnagy már az 1899-ben születetteket, majd a kommunistákat és családtagjaikat is berendelte. A helyi kommunista vezetőt, Kern Józsefet mentesítette volna, ezt azonban Kern elvi okokból nem fogadta el. Igen, ilyen is megesett... Mentesültek a négy hónapon felüli terhesek és szoptatós anyák, valamint az igazoltan munkaképtelenek. Január 11-én történt meg a gyülekező. Elekről (a járás községeiből, de részint Gyuláról is, köztük pl. mezőberényiek stb. ) végül 1903 ember indult el hosszú útjára január 11-én, pontosan 13 órakor. A főjegyző megjegyezte: főként azokat vitték, akik magyar érzelműek voltak... Az egész térségben a legtöbb deportált Elekről került ki: 948 ember. 9 7 Szerdahelyi János a debreceni Belügyminisztériumhoz 1945. jan. - BML Főisp. - 1945/ 40. d./ 30. H A gyulai főjegyző a gyulai államügyészséghez 1945. aug. 28. - BML Gyulai főj. -1945/ 68. 9 BML Eleki főszb. - 1945/78., 1945/10., 1945/ 482.; Listák: uo. 1945/1. d. Vö. Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből (1945-1949). - In: Nemzetiségi füzeteki. Bp., 1989.
