Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

gek felismeréséhez és a buzdításhoz. Maga ekkor Voltaire-t, Rousseau-t, Bal­zacot, Lamartine-t olvas és időnként fordít, számos publikációja jelenik meg a lapokban, nem utolsósorban az Athenaeumban, Bajza, Vörösmarty korsza­kos folyóiratában. 12 Ekkor fejezte be említett Miczkiewicz- és Lamennais-for­dítását, az utóbbit az MTA kézirattárába tette le, tudva, hogy nem jelenhet meg. Közben folytatta Moliére-fordításait is. 13 1837 végétől Kazinczy irodalmi-politikai lapot tervez. Először Literatú­rai táborozások, majd Népbarát címmel akarja kiadni, s ezt 1838 őszén a Fi­gyelmezőoen be is jelenti. Jó barátja, Erdélyi János korainak tartotta ezt, azt ajánlotta Kazinczynak, hogy előbb adja ki Kazinczy Ferenc irományait (amit Kazinczy évek óta tervezett, mivel a hagyaték egy része a birtokában volt), ismertesse meg a kör tagjait, s azután a cenzúrát kevésbé irritáló címmel és programmal folyamodjon engedélyért. Kazinczy nem követte a tanácsot és a Népbarátra kért engedélyt, Táborozások a népérdekek és a mozgalomlitera­túra érdekében alcímmel. Szinte természetes, hogy a metternichi támadó ab­szolutizmus, a politikai perek idején az engedélyt elutasították. Próbálkozott Ellenőr címmel is, de így sem ment, sőt a cenzor nem csak az engedély meg­tagadást, de a szerkesztő letartóztatását is indítványozta szabados, izgató, ve­szedelmes elvei miatt. Kazinczy hiába fellebbezett, a Kancellária is megerősí­tette a tiltást. Kazinczy tervezett előszava szerint főként politikai célokat kí­vánt szolgálni a gyors, radikális változtatás érdekében. Fiatalos és meggondo­latlan, időnként szinte kegyetlen hangon támadta a „régi" életformát. A pár­ducos ősök emlékét ki kell szellőztetni a várakból-kastélyokból - írta; helyet követelt a fiataloknak, mert övék a jövő. A francia forradalom után változás­nak kell következnie itthon is. Nem a „dicső" múltat kell tehát ábrázolni, ha­nem a jelen valóságát és tervezni a jövőt. Élesen támadt nem régi mintaképei, Bajza, Vörösmarty ellen is: üdvözölte Erdélyit és Vachott Imrét, akik a lapba szánt írásokban Vörösmartyt messze Shakespeare mögé utalták. Maga Kazin­czy is írni akart Bajzáék ellen, de aztán letett erről, miközben bizony Erdélyi hasonló meggondolására így reagált: „inkább pipára gyújtok a Népbaráttal". A fiatalok tudatosan kívánták követni a Fiatal Németország példáját. Az elnevezést Gutzkow használta először, aki 1835-ben jelentette be a fiatal né­met írók egyesülését. 1835 decemberében a már említett metternichi új, ter­rorpolitika jegyében az egyesülést és a résztvevők munkáit is betiltották, sőt a vezetőt, Gutzkowot bebörtönözték - szinte egy időben Wesselényi, majd a jurátusok magyarországi koncepciós pereivel; az egybeesés nem véletlen. Gutzkow és társai, illetve Heine és Börne fő népszerűsítője itthon éppen Ka­zinczy volt. A Népbarát betiltásában szerepe volt a kormánypárti, Béccsel 11 Uo. i. m. 29-, 45­11 Levele Toldy Ferenchez n. n. ELTE Kt - H 94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom