Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

szággyűlésnek javasolt tárgykörök) is. Maga Bécs indítványozta ugyanis az új büntető törvénykönyvet, az adófizetőket súlyosan terhelő katonatartás (szállásolás és élelmezés) reformját, a Duna szabályozását, a városok törvényhozási részvétele reformját, a közlekedés javítását, a hiteltörvények korrekcióját. Hamarosan kiderült azonban: a kormányzat csak az időt húzta, minden érdemi reformot, amely a polgárosodást szolgálta volna, megakadályozott, eszközül használva a főrendi tábla ellenállását, vétóját. Az országgyűlés alsótáblája hatalmas munkát végzett. Elkészült - jórészt Deák erőfeszítéseinek köszönhetően - a kiváló, európai szintű büntető törvénykönyv-javaslat, ugyancsak készen állt a katonatartással kapcsolatos részletes tényfeltárás és a törvényjavaslat - egyikből sem lett törvény... A városok országgyűlési súlyának, szavazataik számának növelése sem sikerült, mert Bécs neki szorosan alárendelt városokat kívánt - pl. királyi biztosok vezetésével..., míg a reformerek a városi belszerkezeti változtatásokkal, a népképviselet felé ható reformokkal az érdekegyesítő politika erősítésén fáradoztak. Hasonlóan eredménytelen volt a reformerek és az alsótábla törekvése a kereskedelem, a bankélet, közlekedés javítására, s semmi sem lett a Duna-szabályozásból sem... Kossuth le is szűrte a tanulságot Hírlapjában: a kormány szándéka nem volt tiszta, a reformokat nem gondolta komolyan, sőt „...csak az országgyűlés hitelét veszteni szándékozott... A követi kar, mely roppant szorgalommal vitt tömérdek munkájára némi önérzettel tekinthet, azon keserűséggel fogadá a záridőt rendelő királyi leiratot, amely minden becsületes embert meg száll, midőn látja, hogy hiában izzadt, hiában fáradott, s tömérdek munkája mások bűne miatt haszontalan". Hozzátette: ha az országgyűlés eloszlik a városi kérdés rendezése nélkül, „Magyarországon a békés átalakulás, a csendes nyugalmas alkotmányszerű kifejlődés kompromittálva van".

17 Ez történt. A reformerek számára, Kossuth számára kivált bizonyossá lett: bővíteni kell a reformerek mögötti tábort. Nem véletlen, hogy az országgyűlés végén, az alsótábla termében indult el a védegyleti mozgalom, mint országos szerveződés. Ennek élén szinte természetszerűen állt Kossuth, aki most már megelégelte a kis lépések fárasztó politikáját, s míg egyfelől küzdött az abszolutizmus új támadása ellen (adminisztrátori rendszer), másfelől várta a kedvező pillanatot. Ez 1848. februármárcius idején elérkezett. Önálló nemzeti lét, iparosodás, birodalmi érdekek, agrárius érdekek csaptak össze a vámkérdésben. A birodalom magas külső vámjai és az Ausztria és Magyarország közti ún. belső vámok a magyar gazdaságot és piacot kiszolgáltatták az örökös tartományok osztrák-cseh iparának, elősegítve ugyanakkor a magyar agrártermékek és nyerstermények birodalmi piacra jutását. Jellemző, hogy 1841-ben az örökös tartományok 29 milliós exportjából 17 Kossuth beszéde Pest megye közgyűlésén. 1844. augusztus. Közli Pajkossy: i. m. 64.