Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
maguk közt, szeretnék létesíteni. A megye támogatást ígért, s állta is szavát: április 2-án József nádor támogatását kérte a vállalkozáshoz. E támogatás sem maradt el. József nádor mindig is szívesen segített elő közlekedési, gazdasági, illetve kulturális intézményeket s ráadásul ezúttal közvetlenül is érdekelve volt, mint a Fehér-Körös menti, Arad megyei kisjenői uradalom birtokosa. így aztán gr. Zichy királyi biztosként már 1832. április 26-án írt Aradnak, miszerint semmi akadálya annak, hogy a birtokosok önköltségen építtessék meg a csatornát Beszédessel, akiben „különös bizodalmuk lenne". Ezt követően július 8-án közölte Zichy, hogy Beszédest aratáskor - amikor is a Kapósnál, munkaerő híján úgy is áll a Beszédes vezette munka - lerendelte Arad megyébe, a tervek elkészítésére. Beszédes 1833. ápr. 12-én jelentette Zichynek, hogy a malomcsatorna előzetes terve kész; június hónapot javasolta az érdekeltek első összehívására. Az aradi második alispán, Faschó József hamarosan jelentette is Zichynek: június 27-re hívta össze az illetékes birtokosokat. Beszédes július 10-én jelentette Zichynek, hogy a társulat a június 26-i tanácskozáson „okos szerződéssel" megalakult. Az „okos szerződés" (az eredeti alapítóiraton: „Nemes Arad vármegyében le folyó Fehér Körösből vonandó malom Csatornya iránt kötött Részvény-fegyesületi Szerződés") szerint az aláírók részvénytársaságban egyesültek azzal a céllal, hogy a sorra lebontott malmok híján a megyebeli lakosságnak ne kelljen gyenge szárazmalmokra, illetve igen távoli vízimalmokra szorulnia, ami tetemes időveszteséggel és az igásállat-állomány felesleges terhelésével jár. A szerződők emellett célul tűzték ki az árvízi kártételek meggátolását is. A malomcsatornát Butyintól Gyulavarsándig kívánták elkészíteni, s a munkálatokra „költsönös meg másolhatatlan le kötelezéssel" egyesültek. Minden részvényest köteleztek a hasznok, illetve károk közös élvezetére, illetve viselésére. A fizetési kulcsot a részvényesenként épített malmok kerékszáma alapján határozták el kidolgozni. A tagok kötelesek voltak a csatorna medréül szolgáló, illetve a töltésekhez kellő földet ingyen átadni. Ha valamely társ a részére határozatilag építeni engedett malmot nem építi meg - a társulat volt jogosult azt felépíteni önköltségén és hasznára. A közös létesítmények (a malmokat magukat a birtokosok építették fel külön-külön) karbantartása is a közös pénztárból történjen - rögzítette a szerződés, amely a rendszeres iszaptalanítás mikéntjét és a részvényesekre ebből eredő kötelességeket is rögzítette. A társulat elnökévé Faschó Józsefet, Arad megye másodalispánját választották meg, aki nem volt érdekelt a vállalkozásban, de biztosította a megye hathatós támogatását. Támogatás szempontjából egyébként a társulat szerencsés csillagzat alatt született: nemcsak Arad megye segítette, hanem a királyi biztos, Zichy Ferenc is, és nem utolsósorban az uradalma révén is érdekelt