Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

A zsidó családok létszáma - figyelemre méltó módon - a korabeli városi-polgári családok létszámával azonos (4,35 fő),

m szemben a már idézett zempléni 5,87 fős átlaggal (26. táblázat). 26. táblázat A zsidó családok és családtagok száma Zemplén megye 6 kerületében*

16 Kerület Család Lélekszám 1 családra jutó lélekszám Tokaji 438 2099 4,78 Újhelyi 462 2246 4,86 Szerencsi 118 433 3,64 Dobrai 81 256 3,16 Sztropkói 121 592 4,89 Zsalabinai 121 576 4,76 Átlag 4,35 A családok városias jellege nem véletlen, maga a zsidóság is erős arányban városlakó volt. Előbbi táblázatunk is jelzi: a zsidók nagyobb része a fejlettebb, több mezővárossal rendelkező kerületeket részesítette előnyben. A zsidók járási megoszlása ugyanezt támasztja alá: 1844-ben - a toleranciális taxa összeírás alapján - a legtöbb zsidó a hegyaljai járásban, majd sorrendben a bodrogközi, homonnai, újhelyi, sókúti és nagymihályi járásban élt.

117 Ezen túl: az összes zempléni népesség 24%-a élt a reformkori években mezővárosban, s 1869-ben is csak 26%, viszont a zsidók 47%-a, illetve 1869-ben már 50%-a! A zsidók aránya Zemplén egészében 5% volt a reformkorban, s ez az arány 1869-re csaknem 11%-ra emelkedett; ugyanakkor arányuk a zempléni mezővárosokban összlélekszámon belüli arányuk duplája volt! (1828-ban 10,6, 1869-ben 20,2%).

118 A polgári korszak első évtizedei tehát a zsidóság feltűnően erőteljes aránynövekedését hozzák a mezővárosi népességen belül. Tegyük hozzá, ebben közrejátszott (nem kis mértékben) a zempléni mezővárosok népességének stagnálása-gyenge növekedése, és az össznépesség gyenge növekedése is, szemben a zsidóság számának 1828-1869 közti megduplázódásával.

119 (Említettem már, hogy a zsidóság számának erőteljes növekedé115 Vö. Pápai, 1936. 194. 116 Zlt. Kgy. 1837/1664. 117 Uo. 1845/368. Az éves türelmi taxa Zemplénben 4408 pfrt volt, amit a megyei tisztviselők a zsidó elöljárókkal való „barátságos megegyezés" alapján vehettek ki. "

H Vö. Bácskai-Nagy, 1984. 230.: a zsidók előnyösebben működhettek nem városjogú központokban. 119 Nagy (1828. 439.) a 280 ezernyi zempléni lakosságból 15 000-re tette a zsidók számát; 1869-ben a népesség 293 000, a zsidóság létszáma 31 000 volt (Népszámlálás. 1869- 57.).