Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Novak Veronika: Erdmann Gyula jubileumára

Erdmann Gyula jubileumára Ad honorem viri optime meriti Kevés olyan szakma van, amellyel kapcsolatban olyan széleskörű áttekintésre lenne szükség, mint a levéltári munka. Nemcsak a történelmi segédtudományok, a történelemtudomány, a széleskörű nyelvismeret, valamint a jogi alapismeretek szükségesek a levéltáros munkájához, de más, látszólag a szakmával össze nem függő ismeretekkel is kell, hogy rendelkezzen. Elmondhatjuk, hogy az információk sokasága elengedhetetlen feltétele munkájának. Az általános ismereteken túl, itt, Közép-Európában nemcsak a jelenlegi határok által megszabott államokra vonatkozó ismeretek szükségesek, hanem kell, hogy a levéltáros sokkal mélyrehatóbb ismeretekre is szert tegyen. Elengedhetetlen számára a történelmi Magyarország területén létrejött, a szomszédos államokban fennmaradt levéltári anyag ismerete. Ebből adódóan még fokozottabb mértékben, mint Európa más tájain kell, hogy létezzen a térség levéltárosai közti kapcsolat, az információcsere, aminek alapja a két szakmai tábor kölcsönös megismerése is. Ez azért fontos, mert levéltári fondjaink szerkezete azonos, sőt több esetben egy-egy levéltári fond részei az államhatárok mindkét oldalán megtalálhatók. A mai államhatárok az 1918 előtt keletkezett levéltári fondoknak csak formailag szabhatnak határokat. Ez a tény is alátámasztja a levéltárosok együttműködésének fontosságát. Nemcsak a levéltári anyag feldolgozása, illetve a kutató felé történő információnyújtás miatt szükséges a kölcsönös információcsere, hanem egyéb problémáink miatt is. Egyebek között a második világháború utáni közös „szocialista múlt" „lezser" iratkezelése is hasonló problémák elé állítja levéltárosainkat. Bár a közös problémák elenyésző összetevőit említettem, mégis világossá válik a magyar és a szlovák levéltárosok kölcsönös együttműködésének szükségessége. Ez persze nem új megállapítás. A múlt század második felében Magyarország és (Cseh)Szlovákia között hivatalos kulturális együttműködés létezett, amelynek keretén belül kialakultak a hivatalos kapcsolatok a központi szintű levéltárak, valamint a levéltárügyet felügyelő minisztériumok között. Ezen kapcsolatok részei voltak az átlagosan egy-két évenként ismétlődő hivatalos látogatások. Emberközeli együttműködés, igazi baráti kapcsolat, a hivatalos együttműködés keretén belül azonban ritkának számított. A magyar és szlovák levéltárosok közti kapcsolatok csak az utóbbi tíz évben öltöttek új méreteket. Ezek csak a két szakmai egyesület, a Magyar Levéltárosok Egyesületé-