Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
1869- ben a magyarországi zsidóságnak (517 950 fő) 6%-a lakott Zemplénben, és a 31 000 főnyi zsidó lélekszámmal a megye visszaszerezte 2. helyét; szám szerint a legtöbb zsidó Pest megyében élt (6l 907). Nyitra a 3- helyre szorult, 1828 után erősen növekvő zsidó népességgel utána következett Máramaros, Bihar. A megyei népességen belüli arányt tekintve más képet látunk: 1828-ban Ung megyében volt a legnagyobb a zsidók aránya (5,56), őt követte Zemplén (5,53), majd Abaúj (5,47), Nyitra (5,26), Pozsony (5,0) és Pest következett (3,49). 1870- re Máramaros 11,92%-os aránnyal a zsidók által legsűrűbben lakott megye lett. Máramarost követte Ung és Bereg (11,04-11,04%) s utánuk következett Zemplén. Pozsonyban erősen csökkent a zsidóság aránya, Pest pedig a zsidóság arányát tekintve csak 6. volt, létszámban viszont - mint láttuk - első. Pozsony már csak 10. volt a rangsorban, s megelőzte már a felsoroltakon túl nemcsak Nyitra, Abaúj, hanem Ugocsa, Szabolcs, Sáros, Borsod is. A zsidóság népességen belüli aránya főként az Alföldön, annak is a déli részein, de a Dunántúlon is (Veszprém kivételével) messze elmaradt a felvidéki megyéktől általában, feltűnő viszont a zsidók csekély aránya Szepesben és Gömörben (ez utóbbiakhoz tartozó bányavidékre a zsidók beköltözését 1848-ig tilalmazták). 50 A zsidóság 46%-a, csaknem a fele élt országszerte városokban (8,23%), illetve mezővárosokban (38,89%). A jóval nagyobb mezővárosi arány oka a szabad királyi városokban sokáig érvényesített diszkriminációs politika volt. Zemplén megyében nem volt szabad királyi város, így a városi életformára törekvő zsidóság a mezővárosokban keresett megélhetést, főként mint kereskedő, kézműves, föld- vagy inkább regálebérlő. 1828-ban a zempléni zsidóknak 46,7, 1869-ben 50,4%-a élt - főként a Hegyalján - mezővárosban. Említést érdemel, hogy ebben - 1828-ban legalábbis - Zemplén eltért a környező felvidéki megyék zömétől, hiszen azokban a zsidók nagyobb hányada lakott falvakban. A kassai kerület egészében a zsidók 31%-a élt városban, illetve mezővárosban (ebből városban összesen 0,65%!). A Dunántúl jó részén viszont, főként nyugati és északi részein, az egyébként aránylag kisszámú zsidóság túlnyomó része élt városban - mezővárosban (Mosonban 94%-a, Vasban 66%-a, Veszprémben 55%-a, Sopronban 53%-a), miközben pl. Sopronban további 13, Vasban 3,7, Veszprémben 10%-uk lakott szabad királyi városban. Kiemelendő, * Népszámlálás. 1870. 57. 47 Thirring, 1938. 48. 48 Uo. 46. 49 B. Lukács, 1979. 18. 50 Népszámlálás. 1870. 66.
