Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN
korrekciója. Az 1828-as népességnél többet, az adott agrárfejlettség, illetve az iparosodottság hiánya közepette a megye nem tudott eltartani - s ez így volt a Felvidék sok megyéjében. A következmény: elvándorlás országon belül, majd a kivándorlás. 2á A megye népessége - 1828-as adat szerint - 27 mezővárosban, 417 faluban és 50 benépesített pusztán élt. 25 Szabad királyi város a megyében nem volt. A lakosság nagyobbik fele (58%) a 300-1000 lakos közti falvakban, ló,8% 300 fő alatti kisközségekben, 24,7% pedig az 1000 lakoson felüli nagyobb helységekben lakott. Az utóbbi 24,7%-ból 2000 lakos feletti, nagyobbnak mondható helységben, zömmel mezővárosban 11,9% élt. Országos összehasonlítás szerint Zemplénben az átlagnál kevesebben laktak 100 fő alatti és az 10003000 fő közötti helységekben, az átlagot meghaladó számban a 100-200 és az 500-1000 fő közötti községekben, az átlagot erősen meghaladó számban a 300-500 fő közti népességű falvakban, illetve - feltűnő módon - a 3000 fő feletti mezővárosokban. A 3000 fő feletti mezővárosokban élők átlag feletti arányát néhány hegyaljai nagyobb mezőváros alakította ki. 1720-ban még az adózó lakosság 92%-a 25 háztartást sem számláló falvakban élt. 1787-re alaposan megváltozott a helyzet, aprónak mondható faluban már csak 4-5%-nyi népesség volt, a falvak zöme pedig középméretűvé duzzadt (4. táblázat). 4. táblázat A zempléni települések népessége lélekszám-nagyságcsoport szerint, százalékban 1787* A népesség száma 1-99 100-199 200-299 300-499 500-999 1000-1999 lakosú települések, százalékban Zemplén 0,6 4,7 11,6 27,0 31,4 12,8 Országos átlag 1,0 4,1 6,7 16,1 30,7 21,6 2000-2999 3000-4999 5000-9999 10 000 felett Összesen Zemplén 6,2 5,7 _ — 100 Országos átlag 7,8 5,3 5,4 1,3 100 M Mindezt a fiatal Kossuth Lajos világosan észlelte az 1828-as országos összeírás zempléni munkálatai során-vö. Kossuth Lajos összes munkái VI. Szerk. Barta István. Bp. 1966. 286., 302., 320. 25 B. Lukács, 1979. 54. 1787 óta annyi változás történt, hogy Bodzásújlakból, valamint Kis és Nagy Dobrából Dobra néven mezőváros lett, míg a puszták száma akkor csak 14 volt. (Thirring, 1938. 17.: tévesen szerepeltet 26 mezővárost, mivel akkor csak 24 volt.) 26 Dányi-Dávid, I960. 57. - Az „országos" átlagot csak 37 megye (köztük néhány horvátországi) adatai alapján számították!
