Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

A MEGYÉK VILÁGA A REFORMKORBAN

vánvalóbbakat említsem: Tótújfalu, Tót-Izsép, Magyar-Krucsó, Orosz-Krucsó, Orosz-Bisztra, Orosz Patak, Magyar Szemernye, Tót-Volova, Tót-Kriva stb.). A zempléni politikai spaletta sem kevésbé színes. A birtokai révén legalábbis részint a hegyaljai mezővárosok polgárosultabb, szabadabb és információkban is gazdagabb légkörében élő és nem utolsósorban a sárospataki, eperjesi kitűnő kollégiumokban tanult birtokos nemességből az országos politika síkjára is feltűnően sokan emelkedtek fel. Utaljunk most csak a legismertebbekre. A reformkori pártküzdelmekben az ellenzék oldalán említhetjük mindenekelőtt Kossuth Lajost, majd Lónyay Gábort (a korszakban végig ő volt a megyei ellenzék vezére), Kazinczy Gábort (a kiváló képességű irodalmárt és szónokot), gr. Andrássy Gyulát (az 1840-es években az ellenzéki radikális ifjak egyike, 1848-1849-ben főispán, 1867 után kormányfő, majd közös külügyminiszter); kormánypárti és konzervatív oldalon említhetjük gr. Mailáth Antalt (1839-ben magyar udvari kancellárságig emelkedett}, Szerencsy Istvánt (ugyancsak 1839-ben personalis, az országgyűlési alsótábla elnöke lett), br. Vay Miklóst (sokféle kormányhivatalt töltött be, s egyik világi vezetője volt a magyar református egyháznak). A megyegyűlések politikai képét is ők és híveik határozták meg. Zemplén megye kicsiben, de fókuszba gyűjtve kínálja vizsgálatra a kései feudalizmus Magyarországának összes alapvető kérdését. Ezúttal a megye népességének, társadalmi tagolódásának vizsgálatára teszek kísérletet. A megye népessége Zemplén népessége 1787-1869 között az országos tendenciáknak többé-kevésbé megfelelően változott azzal, hogy az országosan is észlelhető negatív tendenciák itt felerősödve jelentkeztek. 1787-1850 közt országosan mérsékelt, 44%-os volt a növekedés, Zemplénben viszont csak 23%-os. Az 1830-as évek itt is demográfiai mélypontot jeleznek, az 1840-es évekbeli növekedés azonban már elmaradt olyannyira, hogy az említett 23%-os növekedés mögött az 1787-1828 közti időszak 35%-os növekedése, illetve az 1828-1850-es időköz 11%-os csökkenése áll. Mint ismeretes, az 183l-es kolerajárvány Zemplénben szedte a legtöbb áldozatát, majd veszteségeket szenvedett a megye a '30-as évek paraszti vándorlásai során is. Zemplénből is sokan vonultak el Dél-Magyarország, főként Krassó felé.

6 A '40-es évek sem pótolták egészében a kiesést: a feudalizmus válságára a népesség jó része a házasságkötések késleltetésével, születéskorlátozással is reagált. A megyei népösszeírások adatai is, Fényes Elekéi is arra utalnak, hogy 6 Barta, 1966. 247.