Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

táblán, felirat is született, ám Bécsből válasz sem érkezett - jelentette némi keserűséggel. Röviden jelentette Deák - tudta, hogy az adómentességi privilégiumát érzékenyen védelmező nemesség, főként a kisnemesek tömegei nem fognak örülni ennek -, hogy törvény szerint az országgyűlés költségeit a nemesség magára vállalta. Az alsótáblán így is nagy vita bontakozott ki e tárgyban 1839 nyarán. 8 megye az adózókra hárította volna a költségeket, azaz a törvényhozásból teljesen kirekesztett adófizetőket terhelte volna tovább a törvényhozásban részt vevő s közben adómentes nemesség helyett. 12 megye a teheradózók, ill. nemesség általi közös viselését támogatta, a többség viszont a nemességre hárította a fizetést. Igaz, számos megye utasításában az állt: fizesse a nemesség, de a jövőre vonatkozó minden kötelezettség nélkül...

78 Bihar a megyei, ún. háziadó egy részét is a nemességgel fizettette volna, ami már a közteherviselés felé tett kis lépést jelentett.

79 A háziadó részleges átvállalását 1840 áprilisában Pozsonyban a pesti Dubraviczky ismét indítványozta, de csak 3 megyétől kapott támogatást. Nagy Pál egyenesen az avítt érvet vette elő: a nemesség adómentes, mert köteles veszély esetén felkelni, azaz katonáskodni. Nos a nemesi felkelést már régen nem hívták össze, értékéről pedig elég Petőfi nevezetes soraira gondolnunk. Jele volt mindez a reformmozgalom akkori ellentmondásosságának. Kitűnő, nemzetközileg is méltányolt váltótörvény, csődtörvény - s mellette az adómentesség, vagy az ősiség védelme... A megyei utasítások zöme proponálta az 1836. évi úrbéri törvények végrehajtása során mutatkozó problémák megoldását. E technikai kérdések egy részét szabályozta is az országgyűlés. Külön törvény rendezte a jobbágyok örökösödési jogát, egységesítve az addigi sokféle, helyi szokásokon alapuló megoldásokat. Az ősi javakban, illetve a végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményekben a gyerekek egyenlően részeltek, úgy azonban, hogy az osztozáskor gondoskodniuk kellett az özvegy ellátásáról. Deák szerette volna, ha az apa végrendeletileg szabadabban rendelkezhet az öröklött, ősi javakról is annak érdekében, hogy egy gyerek érdekelt legyen az idős szülők ellátásában, de a törvény másként rendelkezett, s a gyerekekre bízta a kérdés családon belüli megoldását.

80 Fontos, a határhasználati rendet, fegyelmet, a köz- és magánérdeket is szolgáló-védő törvény született a mezei rendőrségről is. A részletes szabályozást országgyűlési választmány dolgozta ki - sikerrel. Az előző országgyűlés alapkérdése volt az elsősorban Kölcsey, Wesselényi és Deák által képviselt érdekegyesítés s annak első alapeleme, a jobbágyterhek örökös megválthatása, az ún. örökváltság. A kormány akkor min78 Pl. Bihar pótutasítása: MOL N 22. 25. cs. 50. 79 Uo. 8(1 Deák beszéde: Deák: i. m. 240-