Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS
nerekkel cserélt eszmét és tartotta a lelket társaiban. Közben a nádorral, Széchenyivel, sőt a pesti adminisztrátorral, Prónay báróval is többször tárgyalt, egyességeket kötött. Megkerülhetetlen volt, mindkét fél számára elfogadott partner. A július 24-i főrendi ülésen az országbíró kijelentette: inkább oszlassák el az országgyűlést, mintsem a főrendek elvi engedményt tegyenek. Egy besúgó szerint az ellenzék magánkörben így reagált: Helyes, inkább oszoljon el az országgyűlés, mintsem hogy felhatalmazást adjon a törvénysértésekhez. A besúgó a Deáktól eredő mondást is jelentette: „Az erőszak mindig csak ideiglenes, a jogról való lemondás végleges. Az alsótáblán tovább folyt az időnyerés, a halogatás politikája. Pontról pontra tárgyalták a régi, évtizedek óta orvosolatlan sérelmeket, majd elővették a magyar nyelvi kívánságokat. A várva várt kedvező megyei utasítások azonban nem érkeztek meg. Már Deák is hajlott az engedményre. Ne élezzük a végtelenségig a helyzetet - mondta bizalmas körben - mert könnyen elveszíthetünk mindent.' 19 Zárka János vasi követ a július 18-i kerületi ülésen közvetítő javaslattal állt elő: a katonatartás és a Duna-szabályozás kérdésében, azaz a propozíciók második és harmadik pontjához adatokat kérő ún. tudakoló felirat mehetne a főrendeken át Bécsbe, s így közel két hónap után szóba állnának az uralkodóval, miközben leszögezhetnék, hogy újoncot és adót nem adnak addig, míg Ráday ügye orvosolva nem lesz. Deák időnyerés érdekében a régi, keményebb garancia mellett érvelt. S még sikerült 26:25 arányban nyernie a szavazáson, de úgy, hogy két megye követei ellentétesen szavaztak, s így megyéik érvényes szavazat nélkül maradtak. 50 Az egyszavazatos ellenzéki sikerhez hozzájárult az is, hogy Klauzál az ülésen a legjobbkor, az indulatok felforrósodásakor beszédében kiemelte azt, hogy az Allgemeine Zeitung sorra közöl elítélő cikkeket a magyar országgyűlési ellenzékről. E cikkek szerint a magyar ellenzék csak avítt privilégiumait védi, s ezért akasztja meg az országgyűlés menetét. Klauzál azt is jelezte, hogy próbáltak választ elhelyezni a lapban, de erre nem kaptak lehetőséget. Ezt hallván egy-két követ ismét harciasabb lett... (Az Allgemeine Zeitung évek óta Bécs zsoldjában állt és nem keveset tett a magyar reformellenzék lejáratására Európában. Maga Metternich is élt a lap adta lehetőségekkel.) S1 Az ellenzék folyamatosan a vereség szélén állt. Ha a mérsékelt tábor keményen lépett volna fel, akkor a bukás gyors lehetett volna, hiszen az utasítások zöme nem pártolta már a kényszerítő jogvédelmet, tárgyalásokat szoriH Takáts-hagyaték 8269/b. 49 Irományok II. 23., 27., Takáts-hagyaték 8263/b. ,0 Takáts-hagyaték 8264/a. 51 MOL Kancellária, Elnöki 1839/1026.
