Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

Deák országszerte másolatokban terjedő követjelentése már tartalmazta az ellenzék évekre szóló, követendő útját: „...mivel a sérelem sokkal érzéke­nyebb, mintsem hogy annak meggátolt orvoslását felejthetné nemzetünk, tett­leg kell használnunk köztanácskozásainkban a szólásnak és véleménynek nyilvános kifejtésének törvényes szabadságát, szabadon és a törvényes korlá­tok között, tartózkodás nélkül kell a kormánynak minden törvénytelenségei, a közigazgatásnak minden hibái ellen fölszólalnunk, a jövő országgyűlésen pedig ismét föl kell venni a most félbehagyott tárgyak sürgetését, és úgy kell ezt más tárgyakkal összekötni, hogy a méltóságos főrendeknek ellenkezése abban gátot ne vethessen." s A kormányzati terrorpolitika nem állt le. Kancellárrá nevezték ki Pálffy Fidélt, aki már az országgyűlésen, a főrendeknél is kitűnt retrográd elveivel, s aki a magyar nyelvet is törte, majd letartóztatták az országgyűlési ifjúság veze­tőjét, Lovassy Lászlót és három társát, mivel vezető szerepük volt az ifjúság pozsonyi, radikális szellemű Társalkodási Egyletében. A vádak légből kapot­tak voltak, az eljárás egésze törvényellenes. A cél az ifjúság megfélemlítése, de egyben a fiatalokat joggyakornokként, írnokként az országgyűlésen alkalma­zó ellenzéki követek ismételt figyelmeztetése is volt. A megyék sora tiltakozott Bécsben, záporoztak a feliratok, a megyék egyre szorosabban tartották a kap­csolatot és összehangolták lépéseiket. Az ifjakat a királyi tábla mégis elítélte, Lovassy László 10 évet kapott. A reformkor történéseire sűrűn reagáló és az ellenzéki hangulatot megragadó Vörösmarty így írt akkor az ítélőbírákról Köl­cseyhez: „... alig lehet Pilátus a világon, ki Krisztus felfeszítésére alkalmasb eszköz volna, mint ők. Verje meg őket a lelkiismeret halálok óráján." 6 1837 áprilisában a bécsi erőszak újabb fejezete kezdődött. Az ellenálló megyék láttán a kormány a főispánok vezetésével tört a megyék kézbevételé­re; a titkosrendőrség fokozta tevékenységét, jelentéseik összegezésére létre­hozták az információs irodát, tanácsot Sedlnitzky rendőrminiszter vezetésé­vel. 7 1837. május elején börtönbe került Kossuth Lajos is, mivel dacolva a kormányzati tilalommal, folytatta Törvényhatósági Tudósítások című, levél­formában terjesztett, kéziratos s a cenzúrát mellőző lapját. A lap tudósítói há­lózata és a megyei események közlése révén az ellenzék nagyhatású organi­zálója, informálója volt. Metternich nem véletlenül kezdeményezte ekkor az Olaszországban már „bizonyított" Pilgram tanácsos felségárulási perszakértő bevonását a kormányzati munkába... 8 A megyék ismét megmozdultak, sorjáz­tak a tiltakozások, feliratok. Közben felmerült Kossuth levelezőinek, tudósí­5 Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. I. 1825-1849. S. a. r. Molnár And­rás Bp. 2001. I. 163., 257. 6 Vörösmarty Mihály összes müvei 18. Bp. 1956. 97. 7 Trócsányi: i. m. 380., Andics: i. m. 95. 8 Miskolczy Gyula: A kamarilla a reformkorszakban. Bp. é. n. 107.

Next

/
Oldalképek
Tartalom