Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében

az áprilisi törvények kidolgozásában és elfogadtatásában Kos­suthnak ugyancsak meghatározó szerepe volt. S erről nemcsak a politikaformáló elit szerzett tudomást. A törvényeket tartal­mazó, nem hivatalos kiadású füzetek Batthyány vagy Kossuth arcképeivel jelentek meg. A forradalmi változásokat közvetle­nül az események után interpretáló néplapokban, ponyvafüze­tekben Kossuthot nemcsak mint vezéregyéniséget, hanem mint a népnek különösen - legjobban - elkötelezett politikust jelení­tették meg. A kor irodalmi életében számon tartott gyulai költő, Szakái Lajos az áprilisi törvények szentesítését ünneplő Újvilágdal című versét a következőképpen zárta: „Fennkiáltsuk: éljen a jó király! S vesszen ellenségünk, - a pártviszály! Fennkiáltsuk: éljen nagy nádorunk! Éljen a népember, - hű Kossuthunk!!" 19 A régi népdal dallamára énekelhető verset a ponyvafüzetek kiadásában élen járó szarvasi Réthy-nyomda adta ki, egy gara­sért lehetett megvenni. Ez a nyomda 1848-ban és 1849-ben is kiadott egy-egy Kossuthról szóló füzetet: az előbbi Kossuth Lajos a szószéken címmel, a későbbi pedig A nagy Kossuth Laj(os) életírá­sa címen jelent meg. 20 Sajnos 1944-ben mindkét mű Miskolcon őrzött unikális példánya elveszett. Tartalmukra utalnak a ha­sonló ponyvák; Putnoki József A nagy Kossuth Lajos című, 1848 novemberében írott verse a következő bevezetővel indul: „Magyar! Kossuth az, ki éltét feláldozta érted, Ő az, ki felnyitá káprázó szemedet, Ő visszanyerte az ősi szabadságod, Ő eszközli neked földi boldogságod. 19 Szakái Lajos: Újvilágdal. In: Riadj magyar! 1848-1849fametszetes ponyvái, csatakrónikái. Szerk. Pogány Péter. Bp., 1983. 57. 211 Riadj magyar! i. m. 502.

Next

/
Oldalképek
Tartalom