Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében
az ország közgondolkodásának formálására. Például a kiegyezést megelőző polémia során Deák Ferenchez intézett, jól ismert levelében önmagát Kasszandra szerepében láttatta. 2 Az 1880-as évek második felétől fogva a Kossuth-kultusz önálló jelenséggé alakult, amelynek formálódásában már nagyobb szerepet játszottak a hazai politikai erők és társadalmi események, mint maga Kossuth. Az elevenen élő 48-as hagyományokba illeszkedő, s azt domináns módon meghatározó Kossuth-kultusz mindenesetre fontos eleme lett a 19. században kiformálódott magyar nemzettudatnak. A Kossuth-kultusz részletekbe menő feltárásával közelebb jutunk Kossuth pályájának pontos értelmezéséhez, emellett fontos szempontokat kaphatunk a 19. századi közgondolkodás történetének vizsgálatához. Tanulmányomban a Kossuth-kultusz Békés megyei történetét szeretném bemutatni, megjelenésétől kiteljesedéséig. Békés egyike volt azon alföldi vármegyéknek, ahol a kultusz a legkojábban kibontakozott, s a legnagyobb hatást gyakorolta, azaz e tágabb történeti kontextusba illesztett mikrovizsgálat során alkalmunk lesz szemügyre venni a kultusz kifejlődésének és működésének minden lényeges elemét. A kultuszkutatásban az elmúlt évtizedben az irodalomtudomány járt élen, sőt a kultuszkutatást tekintik a magyar irodalomtudomány egyetlen utóbbi időben itthon teremtett iskolájának. 3 A szerteágazó tematikájú irodalmi kultuszkutatás eredményei a történeti vizsgálódás során is sok segítséget adtak 4 , különösen 2 Gerő András: A Kossuth-kultusz. Mozgó Világ, 2003. 4. sz. 101. Idézett írásában Gerő András kísérletet tett arra, hogy a magyar nemzeti identi-tást nemzetvallásként interpretálva Kossuth pályáját a „Nemzet Messiása" szerepben értelmezze. 3 Kiséry András: Kultúra és a kultusz antropológiája. BUKSZ, 2000. Tavasz, 8. 4 Tények és legendák - tárgyak és ereklyék. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutatócsoportja közös konferenciájának megszerkesztett anyaga. Szerk. Kalla Zsuzsa Bp.-Veszprém, 1994. Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk. Kalla Zsuzsa. Bp. 1997. Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Szerk. Kalla Zsuzsa. Bp. 2000. Az
