Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"
dék, bár abban figyelemreméltó kritikus megjegyzések is olvashatók, arról tanúskodik, hogy Kossuth ekkor még (mint mindenki más) úgy látta, hogy a fennálló rendet, reformokkal, meg lehet újítani. 1830 után viszont hamarosan tagja lett annak a Lónyay Gábor körül szerveződő csoportnak, amely a párizsi júliusi forradalom és Széchenyi Hiteljének hatására a liberális eszmék irányába tájékozódott, és céljait az ellenzéki politika eszközeivel kívánta megvalósítani. Kossuth szorosabb értelemben vett politikai tevékenységet ettől az időponttól kezdve folytatott. 4 A korai liberalizmus elért szintjét tekintve, Lónyayék tevékenységének köszönhetően Zemplén megye az 1830-as évek elején az országos élvonalba tartozott. A csoport első jelentősebb akciójára 1831 januárjában, a megyei közgyűlésen került sor. Támadást indítottak Vay Miklós báró, a megye országgyűlési követe -1839ben a Kossuth felett ítélkező bíróság tagja, utóbb magyar kancellár - ellen, mert megszegte utasítását. Kossuth első ismert közgyűlési beszéde ekkor hangzott el, és „képzelhetetlen vakmerősége" úgy megdöbbentette az öreg Kazinczy Ferencet, hogy már „a zendítés szövétnekét" vélte a kezében látni. 5 Másnap Kossuth indítványozta (és az indítványt is a lakásán „főzték ki"), hogy mintegy ellensúlyozandó a kormány által a „rossz" hazafiaknak adott kitüntetéseket, a megyék nyilvános köszönettel a nemzet érdekeit szolgáló követeket jutalmazzák meg. Kossuth a Lónyay-csoport tagjaként részt vett mindazon ügyek megvitatásában, amelyek a közéletet ekkor foglalkoztatták (mindenekelőtt az 1828 és 1830 között kidolgozott operátumok vitájában). 1832 szeptemberében a sajtószabadság mellett mondott beszédet, egyben - négy évvel korábbi felfogásával ellentétben - igazságtalannak nyilvánította a privilégiumokon és a szolgaságon 4 Erdmann Gyula: Zemplén vármegye reformellenzéke 1830-1836. Miskolc, 1989. 12-55. 5 A sokszor idézett szavak Kazinczy Bártfay Lászlóhoz 1831. január 25-én írt leveléből valók: Kazinczy Ferenc levelezése. XXI. Közzéteszi Váczy János. Bp., 1911. 457. A levélíró ugyanaznap Szemere Pálhoz írt levelében „egy dühre gyulladt Catilinához" hasonlította Kossuthot. (Uo. 459.)
