Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg
futárját, akinek a kormányzó és a tábornok találkozóhelyére vonatkozó javaslatot kellett volna hoznia. Görgei azonban csak augusztus 5-én Nagyváradon kapta meg Kossuth levelét, tehát nem válaszolhatott rá. Mivel 26-án Cibakházán olyan híreket kaptak, hogy a Haynau vezette cs. kir. fősereg három oszlopban megindult délkelet felé, Kossuth lemondott a Perczellel való találkozóról. Cibakházáról még aznap továbbmentek Törökszentmiklósra. Noha már itt értesültek az oroszok tiszafüredi átkeléséről, 27-én egészen Kunmadarasig utaztak, innen azonban az orosz előőrsök közelsége miatt visszafordultak, és Kisújszálláson és Mezőtúron át egészen Szentesig utaztak. Innen Hódmezővásárhelyen át utazott tovább Szegedre. Hódmezővásárhelyen, július 28-án találkozott Mészárossal. Aznap este vagy másnap délelőtt tért vissza Szegedre. 29 Ezzel szorosan összefügg Kossuth szerepe a honvédsereg felső katonai vezetésének kialakításában. A Batthyány-kormány időszakában kinevezett Mészáros Lázáron, s a rangját az 183031. évi lengyel szabadságharcból magával hozó Józef Bemen és Henryk Dembinskin kívül valamennyi, a szabadságharcot végigszolgáló honvédtábornok Kossuthnak köszönhette kinevezését. Ezek egy része soron történt előléptetés volt, de a meghatározó szerepet játszó tábornokok jelentős része (Görgei, Perczel Mór, Vetter Antal, Klapka György) kinevezése nem mindig a rangsor szerint történt. (Mind Görgei, mind Klapka átugrottak az alezredesi kinevezést; Perczel helyből ezredes lett; mind Görgei, mind Perczel három hét alatt lett ezredesből tábornok.) Ugyanakkor a személyes kötődés csak a tábornoki kar mintegy felénél, a politikai kötődés alig néhány tábornoknál (Damjanich János, Nagysándor József, Guyon Richárd, Lenkey János) figyelhető meg. Ez utóbbiak egy része azonban sok esetben éppen nem szakmai erényeiről volt híres. Ugyanakkor jó néhány olyan személy kinevezése elmaradt, aki katonai erényei vagy a rang29 Kossuth tábori útjaira 1. Hermann Róbert: Kossuth és a fővezéri kérdés 1848-1849-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 2002/3. 571-655.
