Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg

Ebben a helyzetben Kossuth azzal az ötlettel állt elő, hogy a fősereg (I., DL, III. és VII. hadtest) vezérkari főnökségét az I. hadtest parancsnokára, Klapka György ezredesre bízza, a fővezérséget pedig ő maga fogja vinni. Kossuth attól tartott, hogy bárkit is nevez ki fővezérré, azt a többiek lehetetlenné fogják tenni. Görgeivel szembeni aggodalmai csak lassan szűntek, noha az ifjú tábornok mindent megtett azért, hogy Kossuth bizalmát megnyerje. Kossuthnak azonban rá kellett jönnie arra: a fővezérlet ellátásához olyan katonai helyzetfelismerő képesség is kívántatik, amilyennel ő maga nem rendelkezik. Klapka már Vetter megbetegedése napján úgy vélte, hogy ha Vetter állapota március 30-ig nem javul, Görgei veszi át a főparancsnokságot. Damjanich János és az időközben Répásy Mihályt felváltó Aulich Lajos is Görgei fővezéri kinevezését támogatták. Kossuth tehát március 30án Egerben Vetter betegségének időtartamára - ideiglenesen Görgeit bízta meg a fővezérséggel. Kossuth március 30-ától április 2-ig tartózkodott Egerben, ekkor csatlakozott a magyar fősereg főoszlopát követő főhadiszálláshoz. Április 2-án már Gyöngyösön szállt meg, itt értesült az aznapi hatvani győzelemről. 3án Jászberényben tartózkodott, s itt maradt 5-ig, majd Nagykátára utazott. Többek között itt intézkedett az április 4-i tápióbicskei ütközet sebesültjei számára kórház felállításáról. 6-án Szentmártonkátán át Kókára folytatta útját, az itteni temetőben találkozott Görgeivel, s mindketten itt értesültek arról, hogy Isaszegnél megkezdődött a csata. A csatát követően Dányon át Gödöllőre ment, s 7-én itt tárgyalt Görgeivel az olmützi alkotmányra adandó válaszról, valamint a tábornoki karral a további hadműveletekről. Gödöllőn 10-éig maradt, majd még aznap Tiszafüredre utazott, ahonnan 12-én tért vissza Debrecenbe. Kossuth következő útját ismét a fővezéri kérdéssel hozhatjuk összefüggésbe. Június 12-én az időközben hadügyminiszterré is kinevezett Görgei egy memorandumban bírálta a függetlenség és a trónfosztás kimondását, s Kossuth ezek után úgy vélte, legalább a fővezéri posztot el kell vennie a tábornoktól. A