Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg
redre azzal, hogy ha 28-án reggelig a táborból nem kap jövetelét sürgető levelet, visszautazik Debrecenbe. Kossuth a március 3-i tiszafüredi eseményekről 4-én értesülve azzal a szándékkal indult el a táborba, hogy a felbujtónak tekintett Görgeit főbe löveti. Megérkezése után szabályos nyomozást tartatott, s látva a tisztikar hangulatát, Szemere döntését ő is jóváhagyta. 23 A fősereg ekkor két csoportosításból állott: a Görgei vezette VII. és a Répásy Mihály vezette II. hadtest Tiszafüred környékén, Damjanich János III. és Klapka I. hadteste Szolnok környékén állomásozott. Görgei ideiglenes főparancsnoki kinevezése csak az I., II. és VII. hadtestekre szólt. Március 8-án azonban Kossuth az L, IL, III., IV (bácskai vagy szegedi), V. (aradi ostromsereg) és VII. hadtestek fővezérévé Vettert nevezte ki, s a Szolnokon lévő I. és III. hadtestek együttes főparancsnokává Damjanichot nevezte ki. Vetter rangban csaknem egyidős volt Görgeivel, s ezért kineveztetése megkövetelte előléptetését. Kossuth tehát a fővezéri megbízatással együtt altábornaggyá is kinevezte. Kossuth ekkor bizalmasai körében kijelentette: „Én az összes magyar seregek parancsnokságát Görgei kezébe nem adom soha." 24 Kossuth az ezt követő három és fél hetet csaknem végig a táborban töltötte. Március 13-án indult el, s Kisújszállás, Törökszentmiklós és Tiszaföldvár érintésével utazott Cibakházára. Ott volt akkor is, amikor az újabb magyar ellentámadási kísérlet, amelyet Cibakháza és Nagykőrös térségében maga a fővezér vezetett, március 16-17-én a téves felderítési adatok miatt visszavonulással végződött. A kudarc után Vetter északi irányba csoportosította át csapatait, s Tiszafüredre tette át főhadiszál23 Borús József: Tiszafüred - és a hozzá vezető út. Hadtörténelmi Közlemények, 1974/2.; Hermann Róbert: A tiszafüredi fővezérváltás. In: Tiszafüredi tanulmányok 4. Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből. Szerk. Füvessy Anikó. Szolnok, 2000. 31-104. 24 Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1982. (továbbiakban Vukovics Sebő) 9.
