Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg
jutott Kossuthnak a hadsereg szervezésében, hiszen 1849 tavaszán ő kezdeményezte a honvédsereg újabb 50 000 fővel történő bővítését 14 ; 1849 nyarán pedig - immáron külön törvényi felhatalmazás nélkül - egy 30 000 főnyi, általa vezérlendő tartaléksereg létrehozatalát. 15 Míg az előbbi 50 000 újonc nagy részét időarányosan ki is állították, a tartaléksereg kiállítására már nem került sor. Kossuth toborzó és tábori útjai A sereg szaporítása során külön kell szólni Kossuth két alföldi és egy dunántúli toborzóútjáról. Kossuth szeptember végi és október eleji toborzóútjai során végigjárta az Alföld városait, s beszédeiben népfelkelésre és a honvédújoncok mielőbbi kiállítására hívta fel a népet. Első toborzóútján, szeptember 24-27. között Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Abonyban és Szolnokon járt. Szeptember 29. és október 4. között Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Szegvárott és Szegeden mondott beszédet. Gyújtó hatású szónoklatai hatására több tízezer népfelkelő indult a Duna bal partjának őrzésére és egy esetleges horvát átkelési kísérlet megakadályozására. Ám a pákozdi sikerben ezek a népfölkelők semmilyen szerepet nem játszottak, az ozorai diadalban pedig részvételük elenyészőnek volt mondható. Más kérdés, hogy a horvát támadás dunántúli sikere esetére az alföldi népfölkelés és mozgósítás elkerülhetetlen volt, s Kossuth is azzal számolt, hogy ha Jelacic serege elfoglalná a fővárost, az ellenállást Szeged környékéről folytatják tovább. 16 Kossuth október 18-án - egy esetleges francia és angol köz14 KLÖM XV. 79-81. 15 KLÖM XV. 721-722. 16 Barta István: Kossuth alföldi toborzóútja 1848 őszén. Századok, 1952.; Varsányi Péter István: Kossuth Lajos alföldi toborzóútjának ismeretlen levelei. Tiszatáj, 1983/3.; Urbán Aladár: Kossuth alföldi toborzóútja 1848 őszén. Hadtörténelmi Közlemények, 2002/3.
