Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Hermann Róbert: Kossuth és a magyar hadsereg

1848. december közepén Kossuth immáron arra tett kísérle­tet, hogy az önkéntes mozgó nemzetőrség és a szabadcsapatok lehetséges előnyeit egyesítve „gyalog és lovas mozgó nemzet­őrségi csapatokat" alakítson. Az erről szóló rendelet kibocsátá­sának közvetlen oka a hadi helyzet alakulásában keresendő. Megkezdődött a cs. kir. csapatok összpontosított támadása Ma­gyarország ellen. Kossuth ebben a helyzetben úgy látta, hogy minden előteremthető erőre szükség van az ellenség előnyomu­lásának megállítására. Ezért december 16-i rendeletében arra szó­lította fel a cs. kir. csapatok által veszélyeztetett törvényhatósá­gokat, hogy nemzetőreikből és más önkéntesekből alakítsanak gyalogos és lovas mozgó nemzetőrcsapatokat olyan felszerelés­sel, amilyen éppen van. A lovasok használják saját lovaikat. A rendelet célja az volt, hogy minden törvényhatóságban le­gyen egy „organizált kész véderő", amely a reguláris hadsereg­nek az illető területen rendelkezésére áll, és gerillataktikájával elősegíti annak működését. Az így nyert haderő szétoszlatásáig rendes katonai fizetést kap, s a felszerelésében esett károkat a kormányzat megtéríti. December 18-án az OHB újabb rendeleteket adott ki „a nép­felkelés és a szabad mozgó (guerilla) csapatok iránt". A felhívás szerint a „szabad mozgó csapatok" és a népfelkelés együttes fel­adata a reguláris hadsereg harcának támogatása. Egy-egy me­gyében több ilyen „önkéntes mozgó csapat is felállítható". A csa­patvezér megválasztása a megye főispánját, ennek távollétében az alispánt vagy a kormánybiztost illeti. A 100-200 fős csapat vezére századosi, a legalább 400 főből állóé őrnagyi illetményt kap. A szolgálat legalább négy hónap, ez alatt rendes katonai zsold jár a csapat tagjainak. A csapat köteles magát felfegyve­rezni, „azonban mérsékelt fegyverváltsági díjt az állománytól fog nyerni". szabadságharczra Erdélyben. írta egy volt honvédhuszár. Il-ik bővített kiadás. Marosvásárhely, 1880.; Dercsényi Kálmán: Bem tábornok téli hadjárata 1848/49­ben Erdélyben. Bp., 1896.; Lenkefi Ferenc: Szalay Elek visszaemlékezései 1848­49-re. Hadtörténelmi Közlemények, 1993/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom