Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])
Erdődy Gábor: A polgári átalakulás élharcosa, a forradalmi örökség védelmezője (1847-1867)
ségek számára messzemenő jogokat a megbékélés előmozdítása érdekében. Kitekintésében pedig a szomszédos népek demokratikus összefogását szorgalmazta. 1849-et követően Kossuthban minden korábbinál egyértelműbben tudatosodott, hogy Magyarország szabadsága és függetlensége csak egy összeurópai átrendeződés keretében vívható ki. Ezért várta nagy reményekkel a hosszan érlelődő északitáliai válság kirobbanását, de mindenki másnál óvatosabban és körültekintőbben járt el diplomáciai tárgyalásai során. Ellenérzéseit nehezen leküzdve szánta rá magát a III. Napóleonnal tervezett találkozóra, mivel el kívánta kerülni, hogy nála türelmetlenebb társai közül valaki a nemzet érdekeinek ártó megoldást fogadjon el. Kemény tárgyalópartnerként következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarországon csakis akkor kezdődhet el a fegyveres felkelés, ha földünkre francia csapatok léptek, s annak megindítására csakis ő adhat jelt. A franciák olasz szövetségeseiket is eláruló váratlan villafrancai békekötése Ferenc Józseffel rövid időn belül megmutatta mennyire indokolt volt Kossuth bizalmatlansága és óvatossága, mellyel újabb és ezúttal értelmetlen vérveszteségtől sikerült megmentenie nemzetét. A külpolitikai helyzet kedvezőtlen alakulása, valamint közeli pozitív megváltozása esélyének hiánya, majd a kossuthi politika, az érdekegyesítés továbbfejlesztése mellett elkötelezett erők kudarca az 1861-es országgyűlésen, részben pedig a Habsburgabszolutizmus rendszerének összeomlását követően tapasztalható szerény bécsi reformszándék együttes hatására a következő években érezhetően felerősödött Magyarországon a kiegyezés iránti szándék. E folyamatot nem gyengítette, sőt inkább felerősítette a Kossuth tudta, és beleegyezése nélkül idő előtt megjelentetett, a potenciális szövetségesekkel folytatott tárgyalásokhoz felhasználásra készített Duna Konföderáció tervezete, amely a Habsburgokkal szembeni együttműködés alapelveit lefektetve vázolta fel az egymás támogatására ítélt szomszédos népek együttműködésének demokratikus rendszerét. Mivel a koncepció feladta a magyar szupremácia gondolatát és a Szent István-i
