Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdmann Gyula: Kossuth Lajos szerepe és jelentősége a reformkor 1840-es éveiben

várta a kedvező pillanatot. Ez 1848. február-március idején elérkezett. Önálló nemzeti lét, iparosodás, birodalmi érdekek, agrárius érdekek csaptak össze a vámkérdésben. A birodalom magas külső vámjai és az Ausztria és Magyarország közti ún. belső vámok a magyar gazdaságot és piacot kiszolgáltatták az örökös tartományok osztrák-cseh iparának, elősegítve ugyanakkor a magyar agrártermékek és nyerstermények birodalmi piacra jutását. Jellemző, hogy 1841-ben az örökös tartományok 29 milliós exportjából Magyarországra jutott 27 millió! A magyar export az örökös tartományokba viszont 98%-ban agrártermék, illetve nyerstermény volt. Az árutermelő nagybirtokosok egy részének ez megfelelt volna továbbra is, a liberális oppozíció viszont először a szabad kereskedelem mellett volt, majd a magyar érdeket is figyelembe vevő vámszerződést kívánt Ausztriával. Ez komoly politikai konfliktust jelentett, hiszen az uralkodó felségjognak tekintette a vámügyet. A német vámszövetség, a Zollverein tovább bonyolította a helyzetet. Bécs és a konzervatívok a vámszövetséghez csatlakozás és a belső vámok eltörlése mellett kardoskodtak. Kossuth viszont felismerte: a bécsi ajánlat a magyar iparfejlesztés végét jelenti, a kiszolgáltatottságot erősíti. Rámutatott: Anglia gazdasági hatalmát az egykori védvámoknak köszönheti; mint ahogy Németország is évtizedeken át alkalmazott védvámot Anglia ellenében. Listre utalva az önálló magyar iparfejlődés és az azt segítő védővám mellett érvelt tehát. 1842-ben figyelmeztetett: a németség terjeszkedni akar Fiume felé és a Duna mentén is. A Zollverein a német egység erős támogatója. Wesselényi említette ugyan, hogy a pánszlávizmus ellenében az erőket (osztrák-német-magyar) egyesíteni kellene, de Kossuth ezt elfogadva is kijelentette: „Isten őrizze a német vámszövetségtől magyar hazánkat úgy szellemi, mint anyagi tekintetben!" Orosz tartomány vagy német gyarmat? Ez lenne a választék - kérdezte, majd felelt is: „Nem úgy, uraim! Van még egy harmadik állapot is: önálló nemzet két roppant néptörzsök között, elég erős arra, hogy nyomatékával eldöntő