Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"

sem volt semleges, világosan az ellenzéki felszólalókkal rokon­szenvezett, de nem is közölt elfogult, „félszeg" tudósításokat, ugyanakkor a korábbiaknál jóval többször fordult a dicséret vagy a gúny fegyveréhez, élt a kommentár, a zárójeles közbevetés, az értékelést kifejező tömörítés eszközével. A lap nem csupán tu­dósított a vitákról, hanem táplálta is őket, és a lap (illetve eltiltá­sának ügye) a politikai viták egyik fő tárgyává vált. így az új Tudósítások mint hírlap is közelebb állt a politikai hírlaphoz, s a politikai küzdelmekben is fontosabb szerep jutott, mint elődjé­nek. 20 Kossuth súlya a szerkesztéssel kapcsolatos szervezési fel­adatok nyomán is nőtt. Széles, néhány megye kivételével az egész országra kiterjedő kapcsolati hálóval rendelkezett, amely tudó­sítóiból, előfizetőiből, a Tudósítások ügyében megkeresett megyei tisztviselőkből állt. Pesten 1837 elején már nem volt bizalmas liberális tanácskozás, bármely szűk körű is, amelyre ne hívták volna meg, sőt azok többnyire, óvatosabb ellenzékiek nemtet­szésére, éppen az ő lakásán zajlottak le. Kossuth helyét, akiről 1836 elejétől fogva mind kedvezőtlenebb jelentéseket kapott, Metternich 1837 januárjában így jelölte meg: „hatalmas eszköz­zé emelkedett azok kezében, akik Magyarországon mindent fel akarnak forgatni". Ezért „fordulópont jelentőségűnek" tekintette, hogyan lép fel a kormány Kossuth ellen. 21 Bécsben a fellépés módjáról 1836 augusztusától fogva foly­tattak tanácskozásokat. Miután Kossuth a második eltiltásnak sem engedelmeskedett, a Magyar Kancellária októberben azt javasolta, hogy Kossuthot állítsák Pest megye törvényszéke elé (Pálffy Fidél gróf kancellár és két horvát tanácsos már ekkor hűtlenségi per indítását sürgette), majd miután a megye Kos­suth vállalkozását a kormányzat erőfeszítései ellenére az ural­kodóval szemben is védelmébe vette, a kancellária tanácsülése 2,1 A magyar sajtó története 1705-1848. Szerk. Kókay György. Bp., 1979. 390­395. (A fejezet szerzője Kosáry Domokos.) 21 Erzsébet Andics: Metternich und die Frage Ungarns. Bp., 1973. 381-382. (Metternich levele József nádorhoz, 1837. január 30.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom