Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Pajkossy Gábor: „...hogy megkísértsem a töretlen pályát egy nagy cél fölé"

gyűlési Tudósítások. Visszaemlékezésével ellentétben Kossuth ele­inte a Tudósításokat csak az érvényesülés egyik lehetséges eszkö­zének tekintette, és a nyilvánosság bővítésével több irányban is próbálkozott. A Tudósítások első száma még el sem készült, ami­kor felszólalt az alsótábla kerületi ülésén, s az első felszólalást 1833. január első napjaiban még három követte. 1833. január első napjaiban részletes tudósítást jelentetett meg a Jelenkorban a di­éta üléséről. A magyar hírlapok olvasói most kaptak első ízben képet az országgyűlés vitáiról. 1832. december utolsó napjaiban igyekezett elérni, hogy őt bízzák meg a kerületi napló szerkesz­tésével. Végül 1833 januárjában hozzáfogott egy „Országgyűlé­si Gyűjtemények" címmel tervezett, az országgyűlés tanácsko­zásaival foglalkozó és kinyomtatásra szánt nagyobb munka meg­írásához. Ezek a próbálkozások nem hozták meg a kívánt ered­ményt. Felszólalásait, mivel távollévő mágnás követének szót kérnie nemigen illett, inkább nemtetszés fogadta. Mire a hírlapi tudósítás megjelent, á kormányzat, a pesti újságoknak a nyilvá­nosság bővítésére tett első tétova kísérletei nyomán, már intéz­kedett is a cenzúra megszigorításáról. Bár úgy tűnt, Orosz Jó­zseffel együtt megbízást kap a kerületi napló szerkesztésére, valószínűleg a zempléni botlás miatt - Kölcsey kérdésére a me­gyei viszonyokkal ismerős Andrássy György „gyanúsnak" mondta Kossuth személyét - mégsem őt bízták meg a feladat­tal, de a napló vezetése nem is intézményesült. A tervezett, vé­gül nem a magyar főrendekről, hanem a vallásügyi vitákról szóló munka 1835 őszére elkészült, Kossuth 300-400 előfizetőt gyűj­tött, 1000-1200 forintot költött a megjelentetésre, és 1836 tava­szán még korrektúrát is kapott a szövegből. 9 A könyv azonban ­valószínűleg a kormányzat közbeavatkozása nyomán - nem je­lent meg, sőt a kézirat is elveszett. Kossuth ilyen körülmények között a nyilvánosság fejlődését, a reformok ügyét és saját poli­9 KLÖM VI. 456-457., 461., 478^479., 483. (Kossuth állítása szerint „már 1000 pengő forinton felül", illetve „3000 forintot" - nyilván váltóforintot ­fizetett előre a nyomdásznak.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom