Erdész Ádám: A magyar függetlenség jelképe. Békés megye 2002. évi ünnepi Kossuth-konferenciájának előadásai (Gyula, 2002 [2004!])

Erdész Ádám: A Kossuth-kultusz Békés megyében

évvel később Kossuth halála és budapesti temetése mozdította meg az országot. A temetés egyben az apoteózis pillanata volt: a városok képviselő-testületei több helyütt közvetlenül a temetést követően döntöttek úgy, hogy megörökítik Kossuth emlékét. Ujabb központi tereket és utcákat neveztek el róla, megfestettették és a közgyűlési termekben elhelyezték portréját. Születésének 100. évfordulójára ugyancsak az egész országon végighullámzó nagy ünnepségsorozattal emlékeztek, s csakhamar felemelkedtek az első Kossuth-szobrok. Az 1880-as évek végén kezdődő, közel két évtizedig tartó időszakot a Kossuth-kultusz fénykorának tekinthetjük. Ebben az időszakban a Kossuth-ünnepeken megtaláljuk a szakrális ünnepek majd minden jellemző elemét. Az ünnepnek volt megszilárdult, mindenki által világosan értett rituáléja, kialakult az ünnep sajátos - az egyházi szertartások nyelvi fordulataival átszőtt - retorikája, képek, szobrok, emlékjelek formájában sok helyütt felállították a kultusz oltárait. Az idős Kossuth torinói háza e kultusz első számú zarándokhelye lett. Része volt a kultusznak az ereklyetisztelet: az 1891ben Kolozsváron felállított 1848-as emlékmúzeum eleve az ereklye múzeum nevet kapta, s nagyon sokan őriztek ereklyeként Kossuth-bankókat, képeket és aprónyomtatványokat. A kultusz jelenségei közül nem hiányoznak a legendák sem. S ami a legfontosabb, a korabeli leírások szerint a Kossuth-kultusz nagy ünnepei, a társadalmi hovatartozástól függetlenül, megajándékozták a résztvevőket a lelki megemelkedés és a közösséghez tartozás élményével. A kultusz elemei közül először a szertartás rendje alakult ki. Az ünnepi tér kijelölésekor két fontos törekvést regisztrálhatunk: a kezdeményezők, akik gyakran a Függetlenségi és 48-as Párt helyi vezetőinek köréből kerültek ki, arra törekedtek, hogy az ünnepség központi színtere a városháza díszterme és a templom legyen. Az a tény, hogy a rendezvény a települések életét meghatározó színterekre került, önmagában megemelte az ünnep jelentőségét. A '90-es években általában vita nélkül fogadták el a képviselő-testületek a Kossuth tiszteletére tartandó dísz-