Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Sinka István (1897-1969) költő, író

vénysorozattal tisztelte meg. Ennek keretében tudományos felolvasó ülést, irodalmi délutánt tartottak, és bemutatták kiadványukat, a Szalontán egy ajtó muzsikál című emlékkönyvet. A kialakuló szoborparkban ekkor leplezték le - felemelő ünnepség keretében - Sinka István mellszobrát, a Túrkevéért Alapítvány ajándékát. Mindezek arra emlékeztetik a szalontaiakat s a városunkba vetődőket, hogy innen ívelt a halhatatlanság felé annak a poétának a pályája, aki a pásztorok ősvilágát, a nép legmélyebb rétegének magyar nyelvét, mítoszait irodalmunk örökbecsű részévé tette. Fontosabb kötetei: Himnusz Kelet kapujában (versek, 1934); Pásztorének (versek, 1935); Vád (összegyűjtött versek, 1939); Fütyöri és a hét vadász (elbeszélések, 1940); Harmincnyolc vadalma (elbeszélések, 1941); Denevérek honfoglalása (elbeszélő költemény, 1941); Fekete bojtár vallomásai (önéletrajzi regény I-II. 1942-1944); Balladás könyv (versek, 1943); Kadocsa, merre vagy? (elbeszélések, 1944); Eltűnik a hóri domb (elbeszélések, 1961); Mesterek uccája (elbeszélő költemény és versek, 1967); Szigetek könyve (elbeszélő költemény, 1972); Érparti történet (válogatott elbeszélések, 1984); Lovasok opál mezőkön (válogatott versek, 1987); Mezítláb az utolsó padban (publicisztikai írások, 1989); Nagy utakról hazatérve (összegyűjtött versek I-II., 1993); Válogatott versei (1997).