Dánielisz Endre: Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 2001)

Zilahy Lajos (1891-1974) próza- és drámaíró, lapszerkesztő

Kiss Ferenc, a későbbi orvosprofesszor a padtársa. Az apa korai halála súlyos gondokat ró a nyugdíjból élő édesanyára. Fiai számára mégis előteremti az iskolázás költségeit. Lajos 1905-1909 között Erzsébetvároson (Dumbraveni), majd Máramarosszigeten (Sighetul Marmatiei) járja a gimnáziumot. Erre az időre esik irodalmi érdeklődésének és íráskészségének első megnyilvánulása: a Szalontai Lapok 1906-tól sorozatban közli a 16 éves diák verseit és novelláját. Mai olvasatban ezek inkább feltörési szándékáról, mint vitathatatlan tehetségéről tanúskodnak. A családi hagyományhoz híven a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozik be és mint „mezeiző" hallgató, szalontai ügyvédi irodák „bojtárja", a leányos úri házak álomlovagja. Szerkesztőként ekkor, húszéves korában jelenik meg először a neve. Principálisával, Herczeg Sándor ügyvéddel együtt kiadják a Szalontai Harsona című lapot, aminek csupán 1911. augusztus 5-i számát ismerjük. Folytatása nem volt. 1914 szeptemberében behívják katonának. Emlékiratában utólag ezt így értékeli: „...részt vettem a lengyelországi rohamokban, és emberi vér mosta le rólam a léhűtő jogászéveket, ügy éreztem, hogy a gorlicei pokolban meghaltam és újjászülettem". A fronton megsebesül, majd felépülése után leszerelik. így lesz 1916tól a Magyar Figyelő és a Déli Hírlap belső munkatársa; világháborús folklórt gyűjt és tesz közzé; 1916 júniusában pedig első önálló kötetét nyújtja át édesanyjának. Címe: Versek. Meglepő, hogy a magyar középosztály ünnepelt regényírója lírikusként lép a Parnasszus ösvényére. Ami ezután következett, azt mondja el ő maga! „Családomat szétszórta a világháború. Klári néném, mint hadiözvegy elmenekült, és másfél esztendeig volt a Nyugati pályaudvaron vagonlakó. Félszemű bátyám rokkant. ... Én magam lázadó lélekkel jöttem vissza a háborúból. ...A pusztulás napjaiban felmerültek bennem a lét és nemlét problémái, és gyakran találkoztam szembe a rejtelmes kérdéssel: ki vagyok én, a magyar múlt milyen bölcsőjéből jövök, hová megyek, és mit akarok?" A feleletet vitathatatlan írói talentuma teszi kétségtelenné: érzelmes és a világháború tragédiáit felidéző regényei, színművei váratlanul nagy közönségsikert aratnak; számtalan nyelvre fordítják le őket. A kortárs irodalom legnagyobbjainak elismerését fejezi ki, hogy a Kisfaludy Társaság 1925-ben tagjai sorába iktatja; öt év múlva Corvin-koszorúval