Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Alkotó évek

működését kérik a kivitelezéshez. (Ekkor eszébe jutott Apor bárónak - el is mosolyodott a profán gondolaton - kis diákja, s úgy érezte, most egy egész ország ostromolja ajóisten mindkét fülét, hogy fogadja be a szép magyar imádságot.) E nap délutánján - szombat délután - a nők részére volt egy reprezentatív szekcióülés a megyeháza díszes nagytermében, ahol a főelőadó Farkas Edit, a Szociális Misszió Társulat főnökasszonya volt. Kérte a tehetősebb asszonyokat, segítsék elsősorban a karitatív munkát, hogy az elesett asszonyok élete is könnyebb legyen, hogy az egyre növekvőbb szegénységi hullám ne sújtsa őket oly nagyon. Ugyanebben az időpontban a gimnáziumban volt egy hasonló szekcióülés a férfiak számára, amelyen az előadók a férfiak kiemelt család-, egyház-, város-, államfenntartó kötelességét hangsúlyozták. Este érkezett Gyulára Schioppa Lőrinc pápai nuncius, akit ünnepélyes keretek között Apor Vilmos, a város plébánosa, mint a nagygyűlés előkészítő bizottságának elnöke fogadott. Utána az egyházi és állami vezetők tisztelgő fogadása következett, majd az ifjúsági szervezetek és egyesületek lampionos menete kísérte a neves vendéget szállására, a Szent Szív-házba. Annak ablakából gyönyörködött a színes népünnepélyben, a közeli Maróthy téren rendezett színes tűzijátékban. A kedves fogadtatás, a résztvevők kulturált viselkedése, mértéktartó szórakozása meglepte a nunciust, s amikor megtudta, hogy az egész elindítója, rendezője, mozgatója Apor báró, ezt külön megköszönte neki, s megígérte, hogy a Szentatyánál feltétlenül beszámol az itt látottakról. Az ünnepség harmadik napja - az esős idő ellenére - sikerült talán a legjobban. A nuncius nagymiséjén, az anyatemplomban, dr. Koudela Géza, az országos hírű zeneszerző-karnagy által vezetett alkalmi zene- és énekkar Griesbacher ünnepi miséjét adta elő. A mise végén dr. Székelyhídi Ferenc csodálatos tenorja töltötte be az egész templomot, amikor elénekelte a szép Mária-könyörgést. : Nagyasszonyunk, hazánk reménye! Bús nemzeted zokogva esd, Nyújtsd irgalom-jobbod feléje, Botlásiért, ó meg ne vesd. Mi lesz belőlünk, hogy ha elhagysz? Ah, árvaságunk sírba hervaszt! Minden reményünk csak Te vagy, Szent Szűzanyánk, Szent Szűzanyánk, Ó, el ne hagyj!