Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Nagy szellemek találkozása Máriafalván

- Boldogasszony, Anyánk! A püspöki kar ezt az esztendőt már régebben a Te tiszteletedre Boldogasszony évének nyilvánította, az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus 10. évfordulója alkalmából. Ez az 1948-as év tehát úgy is neked van szentelve, gyújtsd hát lángra híveid szívét s erősítsd meg bennük a beléd vetett hitüket! És az elgyötört prímás új erőre kapott. Az 1948-ra meghirdetett Mária-év keretében, hogy annak igazi tartalma és külsősége is legyen, az ország 5 városában Mária-napok megrendezését hirdette meg. A fővároson kívül Szombathelyen, majd a Viharsarok három városában, Makón, Gyulán és Csongrádon szervezték meg a Boldogasszony-év keretében a Mária-napok megtartását, amely városokban ő személyesen is találkozni készült híveivel, együtt dicsérni majd az Istenanyát és közösen kérni segítségét a veszélyben lévő haza minden polgárára. így került sor 1948. április 25-én a gyulai Márianapok megrendezésére. A gyulaiak már hetekkel előtte, szinte vallási felekezetkülönbség nélkül, odaadóan készültek erre a napra. Mert volt nekik miért hálálkodniuk. Hiszen a háború a várost a nagyobb pusztítástól megkímélte. (De volt miért imádkozniuk is: több mint 500 gyulai, németvárosi, német származású, ártatlan fiatal férfit és nőt hurcolt el a szovjet hadsereg a donyeci szénmedencébe, bányamunkára. Egy részük 1947-48-ban, zömük 1949-ben tért haza; 63-an viszont nem élték túl az embertelen körülményeket.) Várkőy Alajos, az egyházközség világi elnöke és Glatz Mihály plébános Apor báró utódja - irányításával sok-sok társadalmi munkás segédkezett az ünnepség sikerén. De amikor- éppen egy héttel a nagy nap előtt- megjelentek az ordító, nemzetiszínű plakátok a város utcáin, amelyek tudtul adták, hogy április 25-én (a Mária-napokkal egyidőben!) Rákosi Mátyás nagygyűlést tart Mezőhegyesen, amelyre minden igaz magyart elvárnak, egy pillanatra megfagyott az erekben a vér. - Mi lesz itt, te aranyos jó Isten?! - Sopánkodtak a kétkedők. - Azért is megmutatjuk! - Fogadkoztak a buzgólkodók. De szervezkedtek a környező községek lakói is. Sőt, a szomszédos megyék csaknem minden valamirevaló községe jelezte részvételét. A rendezők ezek összeszámlálása után - a helyieket is beleszámítva - 12 000 fő körüli résztvevőre készültek fel. Az ünnepi nagymise helyéül a Kossuth teret, a délutáni nagygyűlés helyéül pedig a gimnázium udvarát jelölték ki. A Kossuth téren - háttal a kaszárnyának - Mult József építőmester saját faanyagából, ügyes ácsaival maga építette fel a kb. 5x25 méteres emelvényt, amelyen a közel 5 méter magas hátteret Szilágyi Lajos, a volt Kolozsvári Nemzeti Színház egykori díszletmestere vont be gyönyörűen redőzött, sárgafehér pápai, és kék-fehér gyulai színű drapériával. Az oltár fölött a németvárosi