Farkas Sándor: A jó pásztor és övéi (Gyula, 1997)

Ruszki szoldát

lehetett kapni. De pénz is került az emberek zsebébe, hiszen a városunkba telepített hadikórházak nagyon nyelték a munkaerőt. Aki dolgozni akart, most munkához jutott, bár a fizetett munka mellett sok volt az ingyenes robot is! Ugyanakkor a katonák szinte kilószámra kapták a pénzt, amellyel a Vörös Hadsereg hadinyomdája látta el őket. Ezek a százasok, ezresek új kibocsátásúak voltak, s nem is a magyar kormány adta ki őket, de mindenki ugyanúgy.köteles volt elfogadni azokat fizetési eszközként, mint a régi, jó Mátyás királyos százasainkat. Ezreseket pedig csak most láttunk először! A katonák nem ismerték a cserearányokat, nem ismerték a magyar áruk árát, s megtörtént, hogy 3-4 db lekváros kifliért, amit a piacon az asszonyok árultak a saját sütésükből, néha 200-300 pengőt is adtak, s ha az árusnak nem volt elegendő aprópénze a visszaadáshoz, bizony 100 pengő értékű áruért ezer pengőst is otthagytak, és az 1000 pengős a boltban valóban 1000 pengőt ért! így az ügyeskedők pár hét leforgása alatt valósággal meggazdagodtak. Ebben a városban, amióta létezik, talán sose volt egyszerre annyi pénz forgalomban, mint ezekben az első hetekben! Az aprópénz kezdett „hiánycikké" válni, aminek erős inflációnövelő hatása lett. Mindenesetre a közel 10 000 sebesült annyi vörös pénzzel látta el a várost, hogy az a szegény, aki ügyeskedni tudott, kevés munkával gyorsan meggazdagodhatott! Annál szegényebbek lettek a menekülésből lassan visszaszivárgó, korábban jobb módú lakosok. Nekik a kórházakban rendszerint már csak az ingyen robot jutott, s ha mégis pénzhez akartak jutni, a lakásukban még megmaradt vagy jó barátok által megőrzött bútoraikat, ruhadarabjaikat, használati tárgyaikat kellett eladniuk; egy részük még munkahelyét is elvesztette. A megyei és a városi közigazgatásban az új rend új személyeket kívánt, így a régiek nagy része munkanélkülivé vált. Máriafalva eddig nyomorgó népe is fellélegzett. Az új lehetőségek az ő sorsukon is sokat segítettek. Növellte életszínvonaluk javulását a megindult földosztás is. Hiszen a földrendező bizottság tagjainak jó része, Gerebenics János és József, Stir Feri bácsi, Salamon Feri bácsi és még sokan mások, máriafalviak voltak. így nagy gondjuk volt arra, hogy minden máriafalvi jogosult megkapja a neki járó földet vagy házhelyet, a lehető legjobb helyeken. És ahogyan az idő kinyílott, aki csak tehette, indult ki a földekre, hogy az újonnan kapott kis „birtokot" valahogyan megművelje. Ismét jöttek a gyermekgondok. Most már nem a szegénység volt a fő ok, hanem az, hogy amíg a szülők dolgoztak, a gyermekeket nem volt hol hagyni. A szántóföldre kivinni még hideg volt, a katonai kórházakba nem mehettek be. így szükségessé vált az Apor Napközi Otthon eddigi nyári nyitva tartásának jóval előbbre hozása. A nagy hidegek elmúltával, április l-jétől megszervezték a nyitva tartást. A fűtéshez szükséges fát a szovjet katonák biztosították a József-szanatórium melletti Kálmán-ligetből. Az élelmezés nagy részét - az