Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

1948 nyarától folyamatosan napirenden maradt a kulákok elleni harc. 1948 júliusában pl. Rajk László belügyminiszter kapott megbízást a párttól: vizsgálja meg a "falusi reakció" eltávolításának (!) lehetőségét.

54 A Szabad Nép 1948 júliusában a beszolgáltatás elleni "kulák demagógiáról" írt, melyet le kell törni, hogy a népé legyen a demokrácia. A cikket végig a kulákok elleni hangulatkeltés hatotta át: őket téve pl. felelőssé az 1947-es nagy aszály miatti pótbeszolgáltatásért is. A kulákok jártak elől - úgymond - a termés elrejtésében, «őt a termelés visszafogásában, írta a cikk szerzője, aki egyben azzal vádolta a kulákokat, hogy manipulációikkal a kisparasztság vállára tolják a terheket. Párhuzamosan a cikk igyekezett megnyugtatni - alighanem csekély eredménnyel - a szegény- és középparasztságot: a beszolgáltatás nem áldozat részükről, hiszen a munkások fejadagja alacsonyabb, mint a termelői fejadag, a kormányzat tehát elment a paraszti érdekek védelmében a végső határig(!).

55 A falun terjedő "kolhoz suttogást" (félelmet a kollektivizálástól) "kulák manipulációnak" bélyegezte a cikk, néhány hónappal a gyors kollektivizálás meghirdetése előtt. 1948. augusztus-november közt újabb kulákkorlátozó intézkedések születtek. Először is elvették a kulákbérleteket: a helyi földbérlő bizottság a bérletek 25 kh ill. az egybe számolt bérletek és saját föld együttesen 40 kh feletti részét előhaszonbérleti jog alapján másnak adhatta. Az így szétosztott bérletekkel együtt a juttatottak összterülete nem haladhatta meg a 10 holdat.

56 E rendelkezés egyértelműen politikai és nem gazdasági megfontolások alapján született: a 10 kh alatti gazdaságok hosszú távon zömmel életképtelenek voltak, s mint ilyenek a kollektivizálás könnyű prédái lehettek s lettek is, miközben a gazdagparasztság alól újabb termelőeszközöket húztak ki. Az így kieső termelést az új bérlők aligha pótolhatták, s így csökkent a termelés, s csökkent a beszolgáltatási alap is - mindezt majd az alakuló szövetkezeteknek kellett volna kiegyelíteniök, amennyiben megkapták volna a szükséges indítási támogatást. Nem kapták meg, s így a termelési alapokkal nem, inkább csak az állami szükségletekkel számoló agrárpolitika révén növekvő beszolgáltatási terhek - egyre gyengülő termelőképességű, szétvert és tönkretett mezőgazdasággal szembesültek. Mindez persze 1949-től bontakozott ki jelentősebben. 1948 novemberében a gazdagparasztságra külön zsírbeszolgáltatási kötelességet róttak ki. A kulákhatárt itt 25 holdban vagy 250 ak értékű földben szabták meg.

57 54. Sipos Péter: Rajk László - Tsz 1983. 5/13. 55. SzN 1948. júl. 18. ("A dolgozó parasztság érdeke") 56. 9000/1948. Korm. sz. r. - MK 194. (aug. 29.) 57. 106720/1948. OKH sz. r. - MK 261. (nov. 26.)